Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

A SZOVJET NÉPEK KULTÚRÁJA AZ ELSŐ VILAGHÁBORÜ ELŐTTI EGRÍ LAPOKBAN ZBISKÖNÉ HERING MARGIT—ZAHEMSZKY LÁSZLÓ (Közlésre érkezett: 1970. december 4.) A magyar sajtó teljes története mind a mai napig feldolgozatlan. Megjelent ugyan már több olyan mű, mely ezzel a témával foglalkozik, azonban átfogó, marxista szellemű sajtótörténetünk nincs. Mi sem erre a feladatra vállalkoztunk, sőt városunk sajtójának történetét sem a teljesség igényével dolgoztuk fel. Egyetlen szempont szerint vizsgáltuk csupán az anyagot: arra a kérdésre kerestünk választ, hogyan jelentkezik a szovjet népek kultúrája az egri lapokban. Azonban, hogy e részletproblémát megértsük, meg kell vizsgálnunk nemcsak az egri, hanem a magyar sajtó történetét is, különösen a hatvanas évektől, amikortól kezdve folyamatosan jelenik meg hírlap Egerben, 1914ig, mely év — a politikai helyzet megváltozása miatt — korszakhatárnak tekinthető. .,A sajtó elsődleges feladata az olvasók tájékoztatása a világ eseményeiről : a hírközlés . . . Magyarországon azonban a török megszállás és a Habsburg elnyomás következtében csak későn tudott kialakulni." (MIrLex III: 12—13.) Az 1780-ban Pozsonyban kiadott első magyar nyelvű hírlapot, a Magyar Hírmondót és az első szépirodalmi folyóiratokat, a Magyar Museumot, majd az Orpheust a felvilágosodás korának egyéb, részben politikai, részben irodalmi jellegű lapjai követték, hírlapírásunk azonban a reformkorra alakult ki igazán, s szorosan összekapcsolódott Kossuth nevével. Ugyancsak erre az időre esik a folyóirat-irodalom megélénkülése. A sajtó fejlődésének legnagyobb akadályát, a cenzúrát az 1848. évi XVIII. törvénycikk eltörölte, s ezzel, bár korlátlan sajtószabadságról korántsem beszélhetünk, a forradalom és a szabadságharc idején megvalósult a fejlett politikai sajtó létének alapfeltétele. Az önkényuralom újra életbe léptette a cenzúrát; ekkor mdul az egyik leghosszabb életű, kormánypárti magyar lap, a Pesti Napló (1850—1939). A politikai lapok mellett az érdeklődés középpontjában álltak a divatlapok is, melyek tulajdonképpen irodalmikulturális folyóiratok. Űj sajtóműfaj volt az élclap. A Bach-rendszer bukásával felélénkült a politikai sajtó, a különböző pártok egymás után adták ki lapjukat. A kiegyezés után meginduló kapitalizálódási folyamat a sajtóban is éreztette hatását, a kiadók felismerték ennek a területnek az üzleti lehető25* 419