Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

felléptek [71]. Az országos mezítlábas labdarúgó-bajnokság tavaszi és őszi fordulóján 43 ifjúsági szervezet sportoló fiataljai versengtek [72]. A 48-as ifjúsági mozgalom keretében végzett tevékenység növelte a MADISZ politikai tekintélyét. Az MKP megyei Bizottsága 1947 júniusi jelentése megállapítja: „A MADISZ munkájában érezhető fejlődés van" [73]. Az év első felében újabb szervezetek jöttek létre. Egerben a FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége helyi csoportja) Mária utcai székházában létrehozták a „Dózsa MADISZ"-t, amely a szegényparaszt-fiatalok politikai nevelését és érdekvédelmét tartotta legfontosabb feladatának. A MADISZ tagjai 1947-ben egy ifjúsági mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítottak, amely a szegényparaszt fiatalok egy csoportjának anyagi helyzetét jelentősen javította [74]. Űj MADlSZ-szervezetek jöttek létre illetve újjáalakultak az ifjúsági szervezetek Szűcsiben, Mátraderecskén, Markazon, Dorogházán és Bükkszéken is [751. Egyes források szerint az ifjúsági szervezetekben a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák idején sem szünetelt a mozgalmi élet. Az alispán augusztusi jelentésében pl. azt írja, hogy a MADISZ-szervezetek „szép egyesületi és kulturális tevékenységet folytatnak" [76]. A 48-as mozgalom a tanulóifjúságot is kimozdította a demokratikus fejlődéssel szembeni passzivitásból. A diákságnak a népi demokratikus fejlődéssel szimpatizáló csoportjai programokat dolgoztak ki, amelyekben egyebek között olyan pontokat találunk, mint az 1848-as hagyományok felkutatása, a 48-as emlékművek felállításában való segédkezés, a városi közmunkákban való részvétel, helyi tanulmányi pályázatok kiírása, tanulmányi verseny stb. [77]. A kommunista párt tudatosan törekedett arra, hogy a 48-as hagyományok ápolása a demokratikus diákok tömörítését eredményezze. A mozgalom ezenkívül arra is alkalmas volt, hogy fórumot teremtsenek a tanulóifjúság számára. Ezt a célt szolgálta a középiskolások 48-as bizottságainak 1947 májusában megrendezett országos konferenciája. A konferencián elfogadott határozat a 48-as eszmék jegyében a tanulóifjúság demokratikus nevelését tűzte alapvető céljául. Hangsúlyozta a diákság felelősségét a társadalmi átalakulásért folyó harcban: „A középiskolás diákság érzi azt a felelősséget, ami a demokratikus átalakulás, a hároméves terv, az ország újjáépítéséből reá hárul és kész mindezen feladatokat legjobb tudása szerint betölteni" [78], A diákkonferencia megfelelő politikai hangulatot teremtett ahhoz, hogy a 48-as mozgalom keretében meggyorsuljon a demokratikus diákok tömörülése. Megkezdődött a még erős bázissal rendelkező reakciós erők fokozatos visszaszorítása és a kommunista vezetés alatt álló egységes középiskolás rétegszervezet létrehozásához szükséges politikai feltételek megteremtődése. A kommunista párt egri és gyöngyösi szervezetei mellett már korábban kialakultak a kommunista diákok kisebb csoportjai. 1947-ig' azonban nem sikerült a baloldal erőinek a középiskolákban jelentősebb politikai bázist kiépíteni. A baloldali erők a népi kollégiumok létrejötte után az öntudatosabb munkás- és szegényparaszt származású tanulókra támaszkodva igyekeztek fokozatosan növelni politikai befolyásukat. Jó hatással volt erre, hogy az MKP szervezetei tevőlegesen segítették a népi kollégiumok szociális és élelmezési gondjainak megoldását, a működésük327