Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

átalakulással szimpatizáló kisgazda és vallásos nevelésű fiatalokat. Februárvégén Gyöngyösön ankétot rendeztek az összes ifjúsági szervezetek bevonásával. A találkozót előkészítő MADISZ-vezetők egy akcióbizottság létrehozását javasolták, amely „összehangolná valamennyi működő ifjúsági szervezet programját a közös feladatok megvalósítására". Az akcióbizottságot azonban nem sikerült életre hívni, mert 1946 februárjában még nem érettek meg ennek a feltételei. A gyöngyösi FISZ és KEDIM élén álló jobboldali vezetők pozíciói igen erősek voltak. Valószínűleg erre gondolt Vargóczky Gyula is, amikor a következőket írta: „Az együttműködésre tett kísérlet sikertelenségéért nem a fiatalság a felelős, hanem az ifjúság vezetői, akik nem az ifjúság összefogására, hanem szétválasztására törekszenek" [5], 1946 március elején a Kommunista Párt kezdeményezésére megalakult a Baloldali Blokk, amely a munkásosztály, a demokratikus erők szervezett összefogására támaszkodva folytatta további harcát a burzsoáziának a hatalomból való kiszorításáért. E harc eredménye lett a földreform megvédése, a háborús bűnösök és az ellenforradalmi szervezkedések vezetőinek megbüntetése, a közéletnek a reakciós elemektől való megtisztítása, valamint a bányák, a kulcsfontosságú nehézipari üzemek államosítása és a bankok állami ellenőrzése [6]. A kiharcolt intézkedések súlyosan érintették a jobboldal erőit, gyengítették hadállásait, de még korántsem jelentették teljes felszámolását. Ugyanakkor a baloldali erők fokozódó aktivizálódásának és ellentámadásának eredményeként kialakulóban vannak a népi demokratikus forradalom továbbfejlesztésének feltételei. Ebben a kedvező politikai helyzetben a kommunista fiatalok vezetésével szélesebb méretekben bontakozhatott ki a baloldali ifjúsági szervezetek harca a reakciós ifjúsági szervezetek leleplezéséért, az ifjúság tömegeinek megnyeréséért. 2. A baloldali ifjúsági szervezetek akcióegységének megvalósítása 1946. március 4-én a demokratikus ifjúsági szervezetek központi vezetőségei „Felhívás a Magyar Ifjúsághoz" címmel közös közleményt adtak ki, amelyben bejelentették a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának megalakulását. A MIOT tagszervezetei (a SZIM, a NISZ". a FISZ) valamint az ifjúsági rétegszervezetek (SZIT, úttörőmozgalom, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, a MEFESZ, és a Cserkész Szövetség) voltak. Meghívták a MIOT-ba a KALOT-ot is [7]. A MIOT a demokratikus ifjúsági szervezetek akció- és munkaközössége volt. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elősegítse a munkás-, parasztés tanulóifjúság népi demokratikus elvi alapon való együttműködését, hogy az ifjúság egésze „közös erővel munkálkodjék nemzetünk jobb jövőjének építésén". Ennek érdekében feladatának tekintette a demokratikus if júsági mozgalmak tevékenységének összehangolását [8], A MIOT életrehívása nem jelentette a Kommunista Párt ifjúsági politikájának megváltozását. Az MKP Központi Vezetősége Ifjúsági Titkársága 1946 áprilisi állásfoglalásában előremutatóan hangsúlyozta, hogy „a demokratikus erők 31.3