Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Kazakov témavilága — amint bevezetőben vázoltuk is — természetesen jóval gazdagabb a felsoroltnál, de az elemzett témaköröket tartjuk a legjellemzőbbnek, ezért esett rájuk a választás. A novellista Kazakovról festett kép még viszonylagosan sem lenne elfogadható. ha nem tennénk még említést néhány jellegzetes elbeszéléséről. A jelen és múlt képének egy-egy ember sorsában való felvillantása szintén önálló témakörként fogható fel. Az ide tartozó elbeszélések közül az Öregek (OrapHKH) című érdemel legnagyobb figyelmet, amelyben Tyihon és Kruglov figuráin keresztül nagyszerűen ábrázolja az író, hogy a régi, a forradalom előtti gyűlölet sohasem alszik ki azok szívében, akik egykor a küzdőtér két ellentétes pólusán álltak. Az elbeszélésből egyértelműen kiviláglik, hogy az író rokonszenve az öreg, bikaerős éjjeliőr, Tyihon mellett van. Az események menetét itt is gyakran természeti képek szakítják meg, amelyek szervesen illeszkednek a novellába. A jól sikerült elbeszélés egyúttal az író határozott, haladó politikai nézetének is hű tükre. Témájuktól függetlenül feltétlen figyelmet érdemelnek Kazakov drámai elemekkel átszőtt elbeszélései. E típus egyik legsikerültebb elbeszélése a Csöndes reggel (Taxoe yrpo). A novella egy mindennapos, bájos eseménnyel kezdődik — két kisfiú, az ügyes, falusi Jaska és az ügyetlen, városi Vologya halászni mennek a folyóhoz — aztán az idillikus kép majdnem végzetes tragédiába torkollik. Vologya a folyóba esik, a megrémült Jaska első ijedtségében el akar menekülni, aztán egészséges gyermeki lelke rádöbbenti, hogy erejéhez mérten segítenie kell. Önfeláldozóan a vízbe veti magát, s kimenti úszni nem tudó barátját. Az elbeszélés sarkalatos pontja Jaska nagy belső vívódása. A hozzáértő falusi gyermek, aki kissé lenézi a városból odacsöppent ügyetlen fiút, a drámai pillanatban rövid habozás után megérti, csak egyedül ő háríthatja el az egyre nyilvánvalóbbá váló végzetes szerencsétlenséget. Kitűnően ábrázolja az író a falusi gyermek lelkivilágát, s azt a belső lelki konfliktust, amikor eldől, hogy Jaska elfut-e, avagy megpróbál segíteni. Találó képekben állítja elénk Kazakov a két gyermek incselkedő kapcsolatát, amelyet egy csapásra átformál a kibontakozó tragédia lehelete. Mikor a szörnyű, drámai ,,élmény" szerencsés befejezést nyer, az író finoman sejteti, hogy amit a kisfiúk közösen átéltek, nem lehet elfelejteni. Először ifjú életükben az élet a maga teljes komolyságában tárult ki előttük. A drámai pillanatok sok tekintetben éretté tették a gyerekeket. Ezt a rövid, de művészien sűrített folyamatot élethűen és sajátos írói eredetiséggel tudta Kazakov hihetővé formálni. A Csöndes reggel méltán váltott ki osztatlan elismerést kritikusok és olvasók között egyaránt. Arcturus, a vadászkutya ( Apiayp, roimiö necj ugyancsak azon legkiválóbb elbeszélések sorában foglal helyet, amelyekben drámai elemek színezik a cselekményt. A novella egy vak vadászkutya eseményes életútját követi nyomon. A mű alaptémáját az élet adta, az író első személyben mesél. A vak kutya történetét egy kedves északi város életébe ágyazza bele. Arcturusban — a vadászkutyában — a vele született ösztönök diadalmaskodnak a mostoha körülmények között is, és arra késztetik a vak ku296