Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

dekében a nemzet minden tagjának kötelessége, a nevelésnek azt kell elérnie, hogy ebben az alapvető fő feladatban megteremtse az egységes nemzeti közgondolkodást, nemzeti akaratot s a nemzeti jellemvonásokat, vagyis a kijelölt feladat végrehajtásához szükséges pszichikai, fizikai és politikai tényezőket [26], Mindezekből világos, hogy a keresztény nemzeti ]elszó gyakorlati feladatait összefoglaló ,,neonácionalizmus'' az adott időszakban teljes egészében megfelel az imperializmus követelményeinek. Dimitrov írja, hogy az imperializmus a legkülönbözőbb utakon törekszik a fasiszta uralom: a „finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája felé [27], Nálunk lényegében a „neonacionalizmus" ideológiája előkészítő szakasza volt a fasizmus nyílt jelentkezésének, ez volt az a sajátos forma, amely igen sok alapvető pedagógiai vonatkozásban megfelelt a nagytőke igényeinek. Törekvések a neonacionalizmus nevelésfilozófiai megalapozására Miután a magyar imperializmus igényeinek megfelelő fő szervezeti formákat, cél- és feladatrendszereket általánosságban megfogalmazták, a közoktatás- és neveléspolitikában, illetve a nevelés gyakorlatában ezeknek a megvalósítására törekedtek, szükségessé válik mind ennek magasabb szintű ideológiai kidolgozása, a szükséges elméleti tételeknek a pedagógusokkal és a társadalom valamennyi tagjával való megismertetése. Az értékelméleti idealizmus, mely a neonacionalizmus kiindulási alapjához még kielégítő alátámasztást nyújtott, annak kifejlettebb formájához már nem bizonyult elégségesnek, sőt azzal ellentmondásba került. Az általános emberit, illetve az általános értékek primátusát hangoztató, bizonyos mértékben liberális értékelmélet ellentmondásba került a neonacionalizmus által hangoztatott nemzetivel, illetve ennek túlhangsúlyozott, a nevelés céljában, feladataiban és tartalmában egyoldalúan érvényesített követelményével. Ezt az ellentmondást kellett elsősorban feloldani. Nemcsak elméleti, hanem propagandisztikus célok is követelték az ellentmondás feloldását. Már utaltunk arra, hogy még bizonyos jobboldali közvélemény is kifogásolta, illetve nem egészen értette a jelszavak és a valóság közötti összefüggéseket. A pedagógusok tömegei végrehajtják ugyan a kormányzat intencióit, de nem, illetve nagy többségükben nem egészen értik a konzervatív jellegű intézkedések és a sokat hangoztatott korszerűség közötti összefüggéseket. A pedagógusok nagy részének közönyösségét a neonacionalista törekvésekkel szemben jól jellemzi Barankay Lajos, amikor arról beszél, hogy mialatt a pedagógiai élet irányítói és aktív vezetői a nemes törekvések ,.egész légióját küldik harcba, hogy egyrészt leigázzák a kényelmes maradiságot, s másrészt megfelelő új utak kijelölésével megtörjék a tévútra vezető világnézeteik erejét, addig — úgy látszik — ezeknek a nemes törekvéseknek sem az általános erkölcsi nevelés színhelyein: a családi és társadalmi élet közösségeiben, sem az oktatás hivatalos gócpontjain: a különböző iskolafajok belső szellemiségében nincs meg a termőképes talajuk" [28], Olyan nagy tekintélyű pedagógusok, mint pl. Fináczy Ernő, éppen azért, mert „nemzeti állam" lettünk, kifogásolja 26