Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

hogy a változatlan polgári iskolai tantervet hogyan kell ennek az igénynek megfelelően feldolgozni [19]. Ezek az óraszámokra vonatkozó statisztikai adatok nemcsak azt bizonyítják, hogy korszerű tudományos igény — természettudományos és gyakorlati irányú — nem jelentkezik az új tantervekben és utasításokban, hanem arra is rámutatnak, hogy a nevelés— oktatás viszonylatában, mint elméleti koncepció, tovább él a Herbart-módosításából származó wilmarmiánus felfogás, mely szerint a nevelő-oktatásban a tudományos ismereteknek csak annyiban van jelentőségük, amennyiben az ideális értékek megközelítéséhez felhasználhatók. A tudo mánynak, illetve a tudományok oktatásának az érzelmi, akarati tényezőkkel való szembeállítása, ez utóbbiak primátusának hangoztatása, érvényesítése, alapvető elve az ellenforradalmi rendszer neveléspolitikájának. Az egyoldalú humanisztikus beállítottság realizálása az érzelmi és akarati tényezők maximális kifejlesztését segíti elő. Lehetővé teszi, hogy a tananyagot tetszés szerint, az imperializmus igényeinek megfelelően válogassák össze, meghamisítsák az objektív tényeket, hamis történelemszemléletet tegyenek a „keresztény és nemzeti" embereszmény kialakításának alapanyagává [20]. A lehetőség korántsem volna ilyen korlátlan a tantervi koncepciók korszerű, tudományos igényű felfogása esetén. Különösen a természettudományok objektív törvényszerűségei mondanak ellent ennek a felfogásnak, s ha már ezeket a tananyagból végképp kihagyni nem lehet, a tantervi utasítások külön magyarázzák, hogy mit kell, és milyen mélységben megtanítani [21]. A nevelés feladatainak meghatározása A nevelés feladata: a keresztény nemzeti embereszmény kialakítása. Ez mint általános követelmény, egyformán vonatkozik a nemzet minden tagjára, függetlenül osztály-hovatartozásától. Az egyszerű, nincstelen proletár éppen úgy lehet „keresztény" is, meg „nemzeti" is, mint a nagytőkés vagy nagybirtokos. Ez a követelmény megvalósítható az arisztokratikus iskolarendszerrel, hisz „az érzelem és az akaratirány egyformasága" [22] minden iskolai típusban egyformán biztosítható. Ennek a feladatnak eleget tehet a népiskola éppen úgy, mint a középfokú iskolák bármelyike. Ezen belül kap helyet a különböző iskolafajták speciális célkitűzése, de az uralkodó jelleg mindenütt a „keresztény" és „nemzeti" [23]. A „követelményrendszer, a nevelés céljának elsődleges igénye kétségtelenül egységes. A magyar imperializmusnak e feladat-meghatározása látszólag mintha visszalépést jelentene a közel száz éves célkitűzésekhez. Ezt a látszatot maguk a k u 1 túr p oliti k us ok is fokozzák időnként azzal, hogy Széchenyi szellemét idézik egyes tételeik indokolásakor, s a magyar lélek speciális szerkezetével próbálják magyarázni reakciós közoktatás- és neveléspolitikai intézkedéseiket. Ez a célkitűzés teljes egészében megfelel a magyar imperializmus igényeinek, sőt azt is mondhatjuk, hogy a magyar imperializmus természetrajzának csak ez az egyetlen lehetséges forma felel meg. A magyar nagytőke tőkeerősségben, szervezeti felépítésében, de fellépésének erejé24