Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)
zetei. 175. sz. (I960)] már elemeztem azokat az adatokat, amelyek a magyar nyelvtudományi kutatás számára is forrásértékűik, Különösen sok magyar nyelvtani rendszerbeli sajátosságról szól Comenius pataki tankönyvei: a Vestibulum, a Janua s az Atrium fejezeteiben. Sőt a Patakon írt Tirociniumban is olvasható ilyen jellegű megjegyzés. A Consultatio Catholiea kiadásával a magyar kutatók számára lehetővé vált ennek a hazai, a magyar népoktatási törekvések története szempontjából is figyelemre méltó alkotásnak tanulmányozása. Bár Comenius a Tirociniumot nem említi a pataki évek írásai között, a mű filológiai tanulmányozása, értelmezése alapján pataki alkotásnak kell értékelnünk. (Vö. Bakos: Comenius Tirociniuma, Pedagógiai Szemle, 1966. 5. sz. 416—423). A Ponglottia egyik fejezetében (Cap. VIII. 3.) Comenius arról szól, hogy az új, egyetemes nyelvnek legjellemzőbb értéke a könnyen tanulhatóság (lingua facilis), azért ne legyenek benne kivételek, felesleges szabályok, nyelvtani szerkezetbeli szabálytalanságok, „nehézségek" stb. A clifficultas nem lehet jellemzője ennek a nyelvnek. [Vö. Bakos: Varia Comeniana Hungarica I. Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei, 218. sz.; K. Horalek: Zur Sprachphilosophie Comenius; Act. Com. 1969. 1 (XXV). 175 —176.] Comenius szerint a nyelvtani nem is olyan kategória, illetőleg „nyelvtani eszköz", amely inkább a ,,difficultas"-t, mint a ,,facilitas"-t erősíti egy-egy nyelv funkciójának betöltésében: „Nominum genera multum facessunt negotii apud Graecos, Latinos, Germanos, Bohemos etc ..." Az új, mesterséges nyelvből tehát ki kell iktatni ezt a kategóriát. A kiküszöbölésre két módot ajánl Comenius. Az új, mesterséges nyelvet azzal is könynyebbé tehetjük, hogy csak két nem funkcionál benne a három (hím, nő és semleges) nem helyett: a természetes nemre utaló hím- és nőnem, illetőleg vegyük követendő példának az angol nyelvet, „apud quos res sexum habsnies tantum masculina et faeminina sunt: caetera omnia (sexu carentia) neutris. . .", vagy kapcsoljuk ki teljesen a mesterséges, új nyelvből a nyelvtani nem kategóriáját, mint arra a magyar nyelv nyújt jó példát: „Aut penitus tollendo, exemplo Hungarorum, qui prorsus nulla nominum genera habent." (Panglottia, Cap. VIII. 5.) Comeniust az a meggondolás vezeti e tétel kimondásában, amire filológus elődei is rámutattak, hogy a nyelvtani nem kategóriája nehézkes, bonyolult, tartalom nélküli (inutilis), s ,,a kifejezésmód egyszerűségét hátráltató nyűg." (Vö. Fodor: A nyelvtani nem kialakulása. NyK. LX, 341.). Comenius abban a tényben, hogy az egyes nyelvekben a mellékneveknek is három nemük van, a nyelvi formák könnyen érthetőségének (facilitas) akadályozóját látta: „In adnominibus difficilis est plerisque in Linguis motio per trina genera ..." A magyar nyelvnek azt a sajátságát pedig, hogy benne a melléknevek mindig egyalakúak („semper unius terminationis"), s hogy a magyar nyelv nem ismeri a nyelvtani nem szerinti egyeztetést sem, nagyon logikusnak és az új, mesterséges nyelv szempontjából követendőnek ítéli: ,, . . . Hungari mirabilius adhuc habent Compendium. Dum enim. nomina carent Generibus, carent et Adnomina, unaque simplici termznatione, non solum omni Nomini opponuntur, sed et omni casui, omni personae, numero, ac si Latiné diceres Bon-Vir, bon faemina, bon animal, bon 219