Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

zetei. 175. sz. (I960)] már elemeztem azokat az adatokat, amelyek a ma­gyar nyelvtudományi kutatás számára is forrásértékűik, Különösen sok magyar nyelvtani rendszerbeli sajátosságról szól Comenius pataki tan­könyvei: a Vestibulum, a Janua s az Atrium fejezeteiben. Sőt a Patakon írt Tirociniumban is olvasható ilyen jellegű megjegyzés. A Consultatio Catholiea kiadásával a magyar kutatók számára lehetővé vált ennek a ha­zai, a magyar népoktatási törekvések története szempontjából is figye­lemre méltó alkotásnak tanulmányozása. Bár Comenius a Tirociniumot nem említi a pataki évek írásai között, a mű filológiai tanulmányozása, értelmezése alapján pataki alkotásnak kell értékelnünk. (Vö. Bakos: Co­menius Tirociniuma, Pedagógiai Szemle, 1966. 5. sz. 416—423). A Ponglottia egyik fejezetében (Cap. VIII. 3.) Comenius arról szól, hogy az új, egyetemes nyelvnek legjellemzőbb értéke a könnyen tanul­hatóság (lingua facilis), azért ne legyenek benne kivételek, felesleges sza­bályok, nyelvtani szerkezetbeli szabálytalanságok, „nehézségek" stb. A clifficultas nem lehet jellemzője ennek a nyelvnek. [Vö. Bakos: Varia Co­meniana Hungarica I. Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei, 218. sz.; K. Ho­ralek: Zur Sprachphilosophie Comenius; Act. Com. 1969. 1 (XXV). 175 —176.] Comenius szerint a nyelvtani nem is olyan kategória, illetőleg „nyelv­tani eszköz", amely inkább a ,,difficultas"-t, mint a ,,facilitas"-t erősíti egy-egy nyelv funkciójának betöltésében: „Nominum genera multum fa­cessunt negotii apud Graecos, Latinos, Germanos, Bohemos etc ..." Az új, mesterséges nyelvből tehát ki kell iktatni ezt a kategóriát. A kiküszöbö­lésre két módot ajánl Comenius. Az új, mesterséges nyelvet azzal is köny­nyebbé tehetjük, hogy csak két nem funkcionál benne a három (hím, nő és semleges) nem helyett: a természetes nemre utaló hím- és nőnem, illetőleg vegyük követendő példának az angol nyelvet, „apud quos res sexum ha­bsnies tantum masculina et faeminina sunt: caetera omnia (sexu carentia) neutris. . .", vagy kapcsoljuk ki teljesen a mesterséges, új nyelvből a nyelvtani nem kategóriáját, mint arra a magyar nyelv nyújt jó példát: „Aut penitus tollendo, exemplo Hungarorum, qui prorsus nulla nominum genera habent." (Panglottia, Cap. VIII. 5.) Comeniust az a meggondolás vezeti e tétel kimondásában, amire filo­lógus elődei is rámutattak, hogy a nyelvtani nem kategóriája nehézkes, bonyolult, tartalom nélküli (inutilis), s ,,a kifejezésmód egyszerűségét hátráltató nyűg." (Vö. Fodor: A nyelvtani nem kialakulása. NyK. LX, 341.). Comenius abban a tényben, hogy az egyes nyelvekben a mellékneveknek is három nemük van, a nyelvi formák könnyen érthetőségének (facilitas) akadályozóját látta: „In adnominibus difficilis est plerisque in Linguis mo­tio per trina genera ..." A magyar nyelvnek azt a sajátságát pedig, hogy benne a melléknevek mindig egyalakúak („semper unius terminationis"), s hogy a magyar nyelv nem ismeri a nyelvtani nem szerinti egyeztetést sem, nagyon logikusnak és az új, mesterséges nyelv szempontjából követendő­nek ítéli: ,, . . . Hungari mirabilius adhuc habent Compendium. Dum enim. nomina carent Generibus, carent et Adnomina, unaque simplici termzna­tione, non solum omni Nomini opponuntur, sed et omni casui, omni per­sonae, numero, ac si Latiné diceres Bon-Vir, bon faemina, bon animal, bon 219

Next

/
Thumbnails
Contents