Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER KÖZOKTATÁS- ÉS NEVELÉSPOLITIKAI PROGRAMJÁNAK NÉHÁNY ELMÉLETI PROBLÉMÁJA (Adalékok a neonacionalizmus pedagógiai programjának feldolgozásához) MÁK MIHÁLY (Közlésre érlkezett: 1970. december 18.) A Tanácsköztársaság leverése után hatalomra került magyar imperializmus lázas erőfeszítéseket tesz uralmának újjászervezésére és megerősítésére. Alapvetően két döntő fontosságú feladatot kellett megoldania. Meg kellett szilárdítania belső hatalmát, vagyis leszámolni a forradalmi mozgalommal és annak ideológiájával. A másik feladat külpolitikai jellegű. Intenzív diplomáciai és propagandisztikus tevékenységgel lehetőleg megakadályozni, vagy legalábbis — Magyarországra nézve — csökkenteni Wilson elnöknek a Monarchia felosztására irányuló tervezetét [1]. Ismeretes, hogy a „belső rend helyreállítását" hogyan oldották meg a fehérterror különítményesei [2], Trianon ellen viszont nem használt sem a „nagyhangú kardcsörömpöltetés" [3], sem a történeti múlt hangoztatása (Magyarország Nyugat védőbástyája, kultúrfölény-elmélet, s egyéb jelszavak), sem a gazdasági egységre és a földrajzi tényezőkre való hivatkozás. A magyar imperializmus, miután a fehérterror nyílt formái nem tarthatók fenn a végtelenségig, belső hatalmának megszilárdítására, valamint területi követeléseinek realizálására kénytelen egyéb eszközöket és módszereket igénybe venni. Ezek között igen nagy szerepet szántak a felnövekvő nemzedék nevelésének. Az iskola feladatává tették olyan új nemzedék felnevelését, „amely képes lesz arra, hogy annyi évszázadon velünk Szent István birodalmában együtt élt tót, horvát, román és rutén testvéreket visszavezeti az új Hungáriába" —hangoztatja Kornis Gyula [4], A háború utáni ifjú nemzedéket olyanná kell nevelni, olyan erkölcsi, világnézeti és fizikai tulajdonságokkal kell felvértezni, hogy képes legyen egy új „XX. századi reformkor végrehajtására. Ha a felnövekvő nemzedékben ilyen lelkiséget kialakítani nem tudunk, akkor veszve vagyunk" — jelenti ki Klebeisberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter [5]. E két rövid idézet arra utal, hogy az ellenforradalmi rendszer a nevelés céljain, feladatain és szervezetén végrehajtott változtatásokkal szeretné célját elérni. Rövid kis tanulmányunkban ennek a változtatásnak néhány jellemző sajátosságával foglalkozunk. 2* 19