Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

solt szempontjait. Ezek a következők: ..1. A gyűjtés egyenlőre Egerre és környékére korlátozódjék, 2. A múzeum munkásjellegű szocialista, 3. A múzeum nem holt tárgyak gyűjteménye, de a tanítás eszköze. A szaktudósok kívánságai csak másodsorban uralkodhatnak. Egységes összefüggő kép a fontos, 4. Keveset, de jellegzetes tárgyakat állítsunk ki, jól összeválogatva." A beadványban tervrajzait is mellékelte. A Butler-házat kívánta múzeumnak átalakítani. Kolacskovszky múzeumlétesítési szempontjai igen figyelemre méltóak. A szocialista jellegű múzeumok létesítése szempontjait rögzítette, amikor még korántsem érvényesültek a magyar muzeológiában a szocialista elvek [27], Végre 1952-ben több évi előkészület után megnyílt az Egri Múzeum a Kossuth Lajos utcában levő Butler-házban. Kolacskovszky Lajos a történelmet fiatalkora óta a rajongásig szerette. A történelem, élete végéig a legkedvesebb stúdiumai közé tartozott. Nem véletlen az, hogy amikor a felszabadulás megteremtette a hazai marxista szemléletű történetírás kibontakozása lehetőségét, Egerben annak első harcosa volt. A történelmet nemcsak mint tudományt művelte, hanem igyekezett megteremteni a történelmi kutatás és ismeretterjesztés szervezeti kereteit is. Az egri történészek vágya 1951-ben vált valóra. Ekkor létrejött a Magyar Történelmi Társulat észak-magyarországi csoportja. Ez volt az országban a Magyar Történelmi Társulat első vidéki tagozata. Elnöke Szántó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola történelmi tanszékének vezetője, alelnöke pedig Kolacskovszky Lajos lett. A csoport alelnökeként tudományos kutatásai mellett számtalan élvezetes történelmi előadást is tartott. Nagy tudásának, írói kvalitásainak híre nem maradt meg Eger falain belül. Ismerték őt szerte a megyében, de a megye határain kívül is. Az 1940-es évek végén ós az 50-es évek elején számos fiatal író kereste ismeretségét és kértek tőle adatokat készülő munkáikhoz. így az említett Szinetár György, Gergely Mihály, Földeák János, László Gyula stb. [28]. írásai a Rádió érdeklődését is felkeltették. Például 1948. július 9-én a „Séta a Velencei-tó körül" című írását, 1951-ben pedig a „Bélapátfalvi veszedelem", „Az egri mottó", „Szent István diója" című írásait olvasták fel a rádióban [29]. Éveken keresztül fontos feladatának tekintette a város utcaneveinek korszerűsítését. Erre vonatkozóan már 1945-ben tett javaslatokat. 1948 márciusában a városi Nemzeti Bizottság átirattal fordult a városi képviselőtestülethez, amelyben az utcanevek revíziójával foglalkozott. A beadványt Kolacskovszky fogalmazta meg, s benne az utcanév-adás ma is korszerű elveit olvashatjuk. Szerinte az utcanév-rendezésnél a következő elveket kell figyelembe venni: 1. Nem szabad megváltoztatni az irányt jelölő utcaneveket, például Makiári utca; 2. a hagyományos utcaneveket, pl. Árnyékszala, 3. az utcákat elsősorban helyi kiválóságokról kell elnevezni, például Balassi Bálint; 4. tekintettel kell lenni az utcanévado haladó múltjára, példái Balázs Ignác [30]. Egerben az utcanév-rendezést Kolacskovszky elvei alapján hajtották végre. Ebben az időszakban neveztek el utcákat először Egerben a helyi munkásmozgalom kiemelkedő alakjairól, például Vályi Istvánról, Ankli Józsefről, Szepessy Andrásról. 14