Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

számára [9]. Az asztmás eredetű betegségéből azonban nem tudott-kigyógyulni. Mivel úgy látja, hogy munkáját már nem tudja maradéktalanul ellátni, 1947. január 2-án nyugdíjaztatását kérte a vármegyei törvényhatóságtól 1947. március 1-i hatállyal [10]. A vármegye érdemeit elismerve elfogadta kérelmét és 1947. május 31-i hatállyal nyugállományba helyezte [11]. II. Nyugdíjban — fáradhatatlanul tovább a szocialista Egerért és Heves megyéért A nyugalomba vonulás nem jelentett számára csupán pihenést. A haláláig tartó időszakot is a tudomány művelésének, az ismeretek terjesztésének, Eger város kulturális fejlődése elősegítésének szentelte. Életének 1947 májusától haláláig terjedő szakaszában végzett tevékenysége a következő fontosabb területek köré csoportosítható: Az 1948-as centenáriumi év előkészítésében és levezetésében való részvétel, az egri vár 1552-es ostroma 400. évfordulója megünneplésének méltó előkészítése, küzdelme a városi múzeum létrehozásáért, szerepe a Magyar Történelmi Társulat Észak-magyarországi Csoportjában, történelmi tanulmányok és cikkek írása, turisztikai közlemények publikálása, adatok gyűjtése tervezett munkáihoz. A felszabadult Heves megye történetének nevezetes dátuma volt 1948 márciusa. Ekkor ünnepelte Eger és Heves megye népe a területünkhöz olyan sok szállal fűződő 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóját. Itt született Egerben Lenkey János honvédtábornok, Lenkey Károly életének jelentős részét Egerben töltötte. Egri lányt vett feleségül, és 1848 előtt itt élt néhány évig Knézich Károly aradi vértanúinak egyike. Gyöngyösön született Zalár József, Damjanich tábornok tábori íródeákja. Itt volt 1849 február végén a Kápolnai csata. Eger falai között Kossuth Lajos is megfordult. Érthető tehát, az a buzgalom, amelyet a megye és a város akkori vezetői 1848—49 méltó megünneplése érdekében kifejtettek. Kolacskovszky Lajos mint a megye történetének kiváló ismerője alaposan kivette részét a centenáriumi év előkészítéséből. Jelentős szerepe volt a centenáriumi kiállítás anyagának összegyűjtésében. Ez a kiállítás 1948. május 27. és június 13-a között állt a nézők rendelkezésére. A kiállítás megrendezéséről elismeréssel nyilatkozott a helyi sajtó is. ,,A kiállítás nagyszerű és sok fáradságot igénylő munkája három szerény, örökké kutató elvtársunk odaadó szorgalmát dicséri, dr. Soós Imre, Kolacskovszky Lajos és Dancza János elvtársak fogadják munkájukért a dolgozók őszinte köszönetét." [12] — olvashatjuk az Igazság-ban. A kiállítás időtartama alatt az 1848-as Emlékbizottság ünnepséggel egybekötött előadássorozatot rendezett. A megnyitó előadás 1948. május 27-én volt. Kolacskovszky az előadássorozaton belül 1948. június 10-én előadást tartott Lenkey Jánosról. Ugyanő állította össze a kiállításon is szereplő Heves megyei 1848—49-es időrendi táblázatot [13]. Ö mondta az ünnepi beszédet 1948. március 15-én a Városházán és április 11-én a Megyeházán. Nagyszerű patétikus előadásaiban méltatta 1848—49 történelmi jelentőségét [14]. 11