Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

a qimn. III. osztályában: a hőtanra fordított órák száma kb. 22. A hőmérséklet, a hőmérsékleti skálák, a hőmérők. A hőmérséklet és egyéb fizikai paraméterek kapcsolata. E kapcsolatok, mint a hőmérséklet-mérés elvi alapjai. A hőmennyiség, a hőkapacitás, kalorimetria. A hőterjedési módok kvalitatív áttekintése. A halmazállapot-változások. A termodinamika II. főtétele [13]. Igen leegyszerűsített formában azt mondhatjuk, hogy a hőtan (a tantervek alapján) a hőmérséklet és a hőmennyiség tudománya. Valószínű, hogy így kerülhetett a régebbi gimnáziumi tankönyvbe az érzékelés alapján történő fogalomalkotás: ,,Tapintószerveink útján a testeket hidegnek, langyosnak, melegnek vagy forrónak érezzük. Azt mondhatjuk, hogy a testek különböző hőmérsékletűek" [14]. Hogy ez milyen semmitmondó megállapítás, azt a következő analóg „definíció"-val kívánjuk illusztrálni: a nyomás a testek mechanikai állapotát jellemző tulajdonság. Ilyen és hasonló megfogalmazások a régebbi tankönyvekben bőven akadnak. Semmivel sem tudjuk magyarázni, hogy az 1964-ben kiadott Hőtan c. könyvben [15] miért fordulhat elő: ,,a hőtan azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a testek hőmérsékletének változásával kapcsolatosak. A testek hőállapotát (hideg, meleg) hőmérsékletükkel fejezzük ki . . ." ez a meghatározás. A legújabb tankönyvünkben sem találunk elfogadható definíciót a hőmérsékletre, vagy akár a hőmennyiségre. A VI. osztályos tankönyvünk [16] hőtannal foglalkozó fejezetének egyik lényeges megállapítása: „A melegebb test a hidegebbnek hőt ad le, a hidegebb test a melegebbtől hőt vesz fel." A következő megállapítás hőanyag-féle elmélethez vezető utat jelent „olvadáskor hőfelvétel, fagyáskor hőleadás történik". Hogy itt valóban a hőanyagszemlélet éli túl az évszázadokat, abból is látszik, hogy a hő energetikai jelentése a tárgyalásnak szinte legvégére kerül. Még itt is óvatosan fogalmazza meg a hő és energia arányosságát. Hasonló hőanyag-elméleti gondolatokat (elnevezéseket) találunk a legújabb gimnáziumi tankönyvben is [17]. A hőmérséklet definícióját ebben a könyvben sem találjuk meg, mindössze utalás történik rá: ,,A hőmérséklet fogalma érzeteinkben gyökerezik", vagy molekuláris értelmezéssel: ,,A nagyszámú és rendezetlenül mozgó molekula sebességének átlaga jellemző az anyagra és hőmérsékletre." (A félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy ezeket a megfogalmazásokat nem tartjuk lényeges hibának. Kifejezetten jobbnak tartjuk, mint az előző definíciókat.) Határozottan kerülendő azonban a következő meghatározás: ,,A test által felvett vagy leadott hőmennyiséget a létrejött hőmérséklet-változás és a test tömegének szorzatával mérjük.", vagy: „A test olvadása közben felvett, illetve a fagyás során leadott hőmennyiség egyenesen arányos a test tömegével" [17]. Sok más hasonló megállapítás is mind a hőanyagelmélet korát idézi. 7» 99