Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

bői pedig a páros második ventralis connectivumok veszik kezdetüket. A connectivumok nagyon rövidek. A fejből átlépnek az előtorba, ahol hamarosan elérik az első tordúc cranilalis végének közepét. A connectivumok rövidsége miatt a garatalatti dúc és az első tordúc feltűnően közel került egymáshoz. A kétoldali connectivumok különváltan haladnak egymás mellett. A garatalatti dúcból egymás alatt erednek a szájszervi idegek az alábbi sorrendben. 1. A rágóideg (nervus mandibular is), 2. az állkapocsideg (nervus maxillaris) és 3. az alsóajakideg (nervus labialis). A szájszervi idegek az erős rágó szájszerveknek megfelelően fejlettek. 1. A rágóideg (n. mandibularis) az első ventralis connectivum mellől indul ki. Ez a legvastagabb száj szervi ideg. Fölfelé tart az izmok között és a .rágó alapjánál két vékony ágra válik szét. Az egyik, a tulajdonképpeni rágóideg a rágóba lép, a másik pedig a rágó tövénél levő izomcsoportba. 2. Az állkapocsideg (n. maxillaris) az előbbi idegtől ventrolateralisan ered a dúcból. Megközelítően vízszintes helyzetben kúszik előre az izmok között, azután kettéágazik. Egyik ága az állkapocsba, a másik annak mozgató izmába lép. 3. Az alsóajakideg (n. labialis) a legvékonyabb szájszervi ideg. A dúc frontcventralis területéről veszi kezdetét, majd kissé lefelé, azután előre tart. Az alsó ajak tövénél ez is elágazik a tényleges alsóajakidegre és az alsó ajak izomzatának idegére. A tor dúcai és idegei A hernyónak jól elkülönült elő-, közép- és utótori szelvénye van. A három torszelvényben egy-egy önálló idegdúcot találunk. A dúcok eléggé hasonlítanak egymáshoz, dorsoventralisan lapítottak. A közép- és utótor dúca nem nőtt össze egységes idegközponttá, mint az imágónál. A dúcok a tor ventralis izmai közé vannak beékelve. Az első tordúc (ganglion prothoracale) felül- és alulnézetben körszerű, egészében véve pogácsa alakú. Cranialis végéhez a már említett második ventralis ccnnectivumok csatlakoznak. Caudalis végéből pedig a hosszabb harmadik ventralis connectivumok lépnek ki. A dúcból egy pár lateralis-, egy pár ventralis- és egy magános medialis ideg veszi kezdetét. A lateralis ideg (nervus lateralis) a dúc anterolateralis pereméből indul ki. A tor oldala felé megy, s mielőtt a prothorax elülső-oldalsó területét elérné, vékony ágakra oszlik az izmok között. A ventralis ideg (nervus ventralis) az előbbi idegtől jóval hátrább és kissé ventralisan eltolódva lép ki a dúcból. Ez is oldalra húzódik, majd kettéágazik. Ágai a prothorax ventro-lateralis területét látják el idegekkel. A medialis ideg v. középideg (nervus medialis) a dúc dorsális felszínének végén középen ered. Vékony, magános ideg. Hátrafelé halad és a következő dúc előtt V-alakban elágazik. A létrejött ágak a transversalis idegek. Ezek lateralisan haladnak és a stigmák izmaiba érkeznek. 23* 461