Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

ker „megereszkednének", s az instrumentumok nem állnának szilárdan. A délvonalon minden napfényes délben megfigyelhető a napsugár beesése, mely az egri valódi delet jelzi. Hell itt-tartózkodása idején meghatározta Eger földrajzi szélességét is, ami: É. sz. 47° 53', 30". (Madarassy későbbi mérésének eredménye: 47° 53, 54,5" volt.) A méréseket és észleléseket május 19-e után is folytatták, melyeknek több érdeklődő is tanúja volt, többek között a csillagászathoz és matematikához vonzódó líceumi tanulók. — Hell június 3-án indult vissza Egerből. Útja közben Jászapáti. Buda, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Szentgrót, Eszterháza és Sopron földrajzi szélességét is megállapította. Az egri és a budai obszervatóriumban végzett földrajzi szélességi és hosszúsági mérésekről az 1780-as csillagászati évkönyvben számolt be. 1778-ban Hell arról írt a püspöknek, hogy elkészítette az egri Specula részére a mozgatható kupola mintáját. A tervrajzot Fellner Jakab építészhez küldte el, Madarassyt is értesítette, hogy a beszerelést kísérje figyelemmel. Hell e javított rendszerű kupoláját először Egerben, azután az új budai csillagdában, majd a varsói királyi palota csillagtornyában is felépítették. Szaniszló Ágost lengyel király a mintát, a tervet meleg szavakkal köszönte meg, leveléhez egy arany érmét is mellékelt. (Hell hagyatékában ez is szerepelt.) Az egri Specula 9, emeletén kapott helyet a Camera Obscura, abba szerelték be az ún. panoráma-periszkópot, amit szintén Hell tervezett ,,a vendégek mulattatására." Fő alkatrészei: egy állítható síktükör, egy domború lencse, melyen át a sugarak a sötét kamrában elhelyezett asztalra esnek, a város képét színesen oda vetíti. Ennek ma is nagy sikere van. Hell ennek a pontos beállítására is gondolt, még 1776. év elején üzente, hogy a Camera Obscurában jövetele előtt semmi ne történjék. Csak a fókusztávolság megállapítása után állították be a tükröt. — 1779. január 1-i levelében is támogatásáról biztosította a püspököt. írja: ,, . . • hírt fogok szerezni Egeinek, gondoskodom arról, hogy a világ tudomást szerezzen az egri Speculáról". Keveset tudunk arról, használták-e az ún. függőleges aknát, melyet nappali megfigyelésre szántak, ez a pincéből a 9. emelet magasságába nyúlt. A „Magyar Hírmondó" 1781-ben így számolt be az egri csillagvizsgálóról: „Egerben a nézőtorony már egészen elkészült. A cs. és kir- asztronómusnak, P. Hell úrnak hiteles mondása szerint ennél különb nézőtornyot nem igen látni Európában ... A hozzá való eszközök, melyek meszszünnen összeszereztettek, 15 000 forintnál feljebb becsültettek. Mostani gondviselője, Madarassy uram ama nagyhírű és nevezetes Hell asztronómusnak a tanítványa. Ezek szerint Magyarország most három nevezetes nézőtoronnyal rendelkezik: a nagyszombati, a budai és az egrivel." (A kolozsváriról nem tesz említést, valószínű azért, mert Erdélyt különállónak tartották.) De nem sokáig virulhatott az egri Specula. 1780-ban lépett trónra II. József, a kalapos király. Később Egerben is megfordult, megszemlélte a Líceum kész épületét. Áz egyetem létesítésével ezek után sem értett egyet. A helytartó tanács útján 1783. augusztus 14-én kiadott rendeletével csa450