Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

1. ábra 3. A Fe-S-Co-rendszerben (1. ábra) — figyelembe véve Chipman kísérleteit [5] is — az oldat típusának: változása nem vehető észre. Ugyanakkor azok a kísérletek, amelyek e ternér rendszerben a kénatomoknak vagy kénionoknak az ötvöző elem atomjaival vagy ionjaival létrejövő molekuláris kapcsolódását vizsgálták, a Fe-S-Co-rendszerben olyan Co:Sarányt bizonyítottak (Co:S = 0,97 = CoS

0,97), amely kb. a CoS vegyületnek felel meg [6]. Shiró Ban-ya értékelése [10] szerint teljesen bizonyított a Co kénaktivitást (y növelő hatása. 4. A Fe-S-Cr-rendszerben (2. ábra) sem észleltek szerkezeti változást. Néhány kísérleti adat [5 és 6] szerint egy CrS

0,74 arány feltételezhető, amely kb. a FeSCr

70

7 vegyületnek felel meg. Bár a Cr illékonyabb mint a vas, de ez az aktivitási értéket nem zavarja, mert 18 százaléknál kisebb Cr-tartalom mellett az illékonyság nem jelentékeny. A kísérleti eredmények szerint [10] a Cr a ternér rendszerben csökkenti a kén aktivitását. 5. A Fe-S-M-rendszerben sem változott az oldat szerkezete (3. ábra), [3 és 4], de találtak benne 30 százalék Ni-tartalmú kénvegyületet (NiSo,8s), ami kb. megfelel a NiS vegyületnek. Ha a Ni több, mint 30 százalék, akkor a 4. ábra szerint egy NiSs.s típusú hipotetikus vegyület jön létre, ami a NiS

2 molekulának (nikkel-diszulfid) felel meg. Ez egy piritrácstípusú ve436