Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

kialakításáért" címmel a Pedagógiai Szemle 1961/9. számában megjelent cikkében: „Nem új formákat kell keresnünk! Nem kell mesterségesen létrehozni más, új közösségi mechanizmust, hanem támaszkodni kell az úttörőmozgalomnak a közösségi nevelésben elért 15 éves tapasztalataira, a ma már minden iskolában meglevő szervezeti adottságaira, lehetőségeire. Vagyis az úttörőmozgalmat és annak a már létező szerveit helyezzük a közösségformálás középpontjába és tegyük alkalmassá e nagy feladat betöltésére" (i. m. 794. o.). És hogy az ifjúsági szervezet a szocialista iskola közösségi nevelésében nélkülözhetetlen, nevelő hatása annak szerves része, pregnánsan fejezi ki dr. Széchy Éva kandidátusi disszertációjában: „A szocialista fejlődés velejárója, hogy a Szovjetunióban és a szocialista országok nagy részében a társadalmi előrehaladás érettségének, a szocialista nevelés kibontakozásának eredményeképpen a tanulóifjúság túlnyomó többsége a kommunista ifjúsági és gyermekmozgalom tagjává vált. Ez a körülmény a tanulóközösségi élet magasabb típusú megoldását teszi lehetővé, amikor nemcsak az iskolai tanulói kötelesség, hanem a párt vezetésével dolgozó kommunista ifjúsági tömegszervezethez való csatlakozás elveinek, programjának önkéntes vállalása határozza meg a közösségi élet fejlesztésének tartalmát, társas viszonyait" (Dr. Széchy Éva: A közösségi nevelés továbbfejlődésének tendenciái a szocialista iskolafejlődés új szakaszában. PSz, 1965/12. 1113. o.). A közösségi nevelés problematikájának tudományos kutatása a mozgalommal való összefüggéseiben ma lényegében helyes tendenciát követ. A figyelem egy része már a közösségek mikroszkopikus vizsgálata felé irányul — mikrocsoportok, mikroközösségek. Szociológiai és egyéb tudományos szempontból az informális és szubformális közösségek elemzése is fontos, de ha aránytalanul kevés figyelem maradna a formális közösségek vizsgálatára, félő, ismét a problémák tömkelegével kellene találkoznunk ... A mozgalomnak iskolában való jelenléte sajátosan befolyásolta az osztályfőnöki funkció fejlődését. A korábbi — polgári iskolai és gimnáziumi — tantervekben, rendtartásokban az osztályfőnöki teendők között nem szerepeltek ifjúsági mozgalommal kapcsolatos feladatok. Az úttörőmozgalom az osztályfőnöki funkcióval dialektikus viszonyt alakított ki. Egyrészt igénybe veszi formailag önkéntes, de tartalmilag hivatásbeli alapon — amennyiben a raj közösség életében a szakszerű pedagógiai irányítás nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a raj, mint mozgalmi közösség egész szervezettségével (tevékenységi és eszközrendszere, funkcionáriusai) az osztályfőnök rendelkezésére áll — segítségül a rábízott feladatok elvégzésében. S ez a szituáció általános iskoláink valamennyi osztályfőnökénél fennáll. A történelem során ilyen viszony az osztályfőnök és az osztályközösség között nem volt, csak a szocialista iskolában található. Az osztályfőnök így két hatásrendszer találkozási pontjában van: nevelési koncepcióit mindkét szervezet összehangolt igénybevételével valósíthatja meg, akár „hivatalos rajvezető", akár nem. 42