Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Sebes-fok (S., sz., k., 205). 1863: „Sebes fok" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „ ... 12 hold kaszáilót az úgy nevezett Sebesbe használatra kárpótlásul kapott" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/l: „Sebes", T/5: „Sebes fok"; PESTY: „A Tisza mentén van a Sebes fok". A Tiszával összeköttetésben levő természetes eredetű vízér volt. A régi térképeken megtalálható, egyébként ma már nyoma sincs. Nevét sebes folyásáról kapta. Fok 1. Kicsapó-fok. Kihalt név. Sirok,-ba ~ (Mf., sz., 128). 1859: „Sirok" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1864: „A Sirok folyásán belül a Tisza gátig" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1878: „Sirok" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1890: „Sirok dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Sirok", T/2: „Sirok". A falutól D-re a Köhér szomszédságában hosszan elnyúló, széles, mély terület. Egy 1878-beli irat szerint 1863-ban vált termékennyé. A Sirokhát, Sirok-laposs és Sirok-tó összefoglaló neve. Igen gyakori név. Sirok-hát (Ke., sz., 122). 1865: „Sirok Hát" (EÁL. Űrb. tag. 9). A Sirok-laposs mellett húzódó hátszerű kiemelkedés (1. Kisaszóu-hát). A nevet ma már nem használják. Sirok-lapos s,-ra Sirok-lapos (Mf., sz., 123). PESTY: „A Rendes fok a most már szántónak használt Sirok-laposból ered". Mélyen fekvő lapos terület a Sirok dűlőben. Laposs 1. Kisaszó%i-laposs. Régen terméketlen, ma szántó. Gyakori név. Sirok-tó (Mf., termi., 124). 1859: „Sirok tó" (EÁL. Űrb. tag. 6). Mocsaras, vízállásos terület a Sirok-lapossban. Vad növényzet, sás, nád nőtte be. Ma helyette is a Sirok-laposs nevet használják. Sóutísz-part,-ra Soltész-part (P., sz., 44). 1863: „Soltészpart" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Soltészpart" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Soltészpart" (EÁL. Űrb. tag. 9); T/2: „Soltész part". Szántó a Felsőüfőüdöri a Busznyák dűlő mellett, Sóutisz ma is meglevő csn., több jobb ágy névsorban is megtaláltam. Part 1. Aszóupart. Sós-fertő ü,-be "Sós-fertő (Vá., 86). 1859: „Sós fertő" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Sós fertő" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Sósfertő" (EÁL. Űrb. tag, 8), 1885: „A Sós Fertő végénél a fent említett Igari útba beérne" (EÁL. Űrb. tag, 4); T/l: „Sós Fertő"; PESTY: ,,.. . a Sósfertő vízállásos terméketlen lapály". Állandó vízállás a Kis-páncilos északi szélén. Csekély, sáros víz van benne. A legelőn levő disznók fürdőhelye. Innen van a fertőü elnevezés. A Sós ma is meglevő csn. Régi jobbágynévsoirokban is megtaláltam. Sulymos-fark (Mf., sz., 187). 1859: „Sulymos fark" (EÁL. Űrb. tag. 6). A félkör alakú Sujmos-tóu Hóut-Tisza felé eső félkörének keskeny, hoszszúkás nyúlványa. A fark nevet innen kapta. Sujmos 1. Sujmos-tóu. A nevet nem használják. Sujmos-lapos s,-ra Sulymos-lapos (Mf., sz., 185). 1863: „Sulymoszug" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Sulymos köz" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1865: „Sulymos zug" (EÁL. Űrb. tag. 9), 1884: „Sulymos szög" 398