Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A Papere közelében levő hosszú árvízmentes magaslat. Régen kaszáló volt. Papere 1. ott, hát 1. Kisaszóu-hát. A nevet nem használják. Papere-zug (S., sz., 173). 1863: „Papere Zug kaszáló" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Papere Zug" (EÁL. Űrb. tag. 8). A Papere és a Kis-Papere közötti, magasabban fekvő sík terület. Régen kaszáló. Papere 1. ott, zug 1. Réndézzug. A nevet nem használják. Kis-Papere, eribe ~ (Mé., sz., 174). 1863: „Kispapere" (EÁL. Űrb. tag. 7); PESTY: „Kispapere". A Sujmos-laposból eredő természetes eredetű széles vízmosás (1. Papere). Most szántó. A nevet ritkán használják. Kis-Papere-hát (Ke., sz., 175). 1863: „A Kispapere háton a kaszállók második osztályúak" (EÁL. Űrb. tag, 7). A Kis-Papere mellett húzódó hátszerű kiemelkedés. Régen kaszáló volt. Kis-Papere 1. ott, hát 1. Kisaszóu-hát. A nevet ma már nem használják. Pap M i k 1 ó z s - d ü 11 ő y,-be Pap Miklós-dűlő (S., sz., 56). 1859: „Pap Miklós dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Papp Miklós féle dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Pap Miklós" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1890: „Pap Miklós dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/2: „Pap Miklós". A Félsőüfőüdön a Naty-páncílos közelében van. Tulajdonosáról nevezték el. Jelentése 'Pap Miklós tulajdonában levő földdarab'. A nevet ritkán használják. Pap Miklós-halom (H., sz., 57). 3 863: „Pap Miklós halomtól kezdve" (EÁL. Űrb. tag. 7); PESTY: „Pap Miklós". Kisebb kerek kiemelkedés a Pap Miklózs-düllőüben. A falubeliek szerint „hordot halom vóut, valami temetőü lehetett". A nevet nem. használják. Part a j j a,-ra Part alja (A., 1). 1865: „Falu körüli csapás" (EÁL. Űrb. tag. 9.), 1868: „Part alatti út" (EÁL. Űrb. tag. 4). A Tiszafüredre vezető országúttól a Topáncsig tartó tíz méter szélességű gyepes terület a falu északi részén. Libalegelőnek használják. A falu kiemelkedő, partos területre épült. Ennek a partnak közvetlen alsó részét jelöli ez az igen gyakori név. P o r o ng,-ra P o r o n g (Sziget, e., sz., 142). 1859: „ ... Porong" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1864: „ ... a Porond sziget és azon levő Füzes . . ." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Porond sziget" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1886: „Porond sziget" (EÁL. Űrb. tag. 10); T/3: „Porond sziget". A Hóut-Tiszaból kiemelkedő sziget. Régen fűzerdő. Most főképp káposztát, paprikát termelnek rajta. Gyakran használt név. P ü n k ö s - t ó y,-ba Pünkösd-tó (Mf., sz., 7). 1859: „Pünkösd tó hasznavehetetlen" (EÁL. Űrb. tag. 6); T/3: „Pünkösdtó", T/4: „Pünkösd Tava"; PESTY: „Pünkösdtó". A falutól É-ra fekvő nagy lapos. Valamikor állandó vízállás, halászó hely lehetett. Tavaszi áradáskor most is megáll rajta a víz, ilyenkor sokáig terméketlenné válik, sás, vad növényzet lepi el. Feltehető, hogy nevét a pün395