Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Naty-páncílos-lapos s,-ra Nagy- páncélos-lapos (Mf., sz., 1., 62). Mélyen fekvő, széles sík terület a Naty-páncílos dűlőben. A név előtagját 1. Naty-páncílos, az utótagot 1. Kisaszóu-laposs. Ma is használt név. Naty-Papere 1. Papere N a t y - s z i g e t,-re Nagy-sziget (S., sz., 181). 1776: A Nagyszigetben fekvő közős legelő nagyobb részét a földesurak elfoglalták" (EÁL. Közigazgatási iratok, 1776- 313), 1776: „ . . . a Szőllősy Lakos Szegénység részére Nagy Sziget nevezetű Rétet Kaszállónak kihagyni és a köz javára kiszakasztani méltóztattak vala mindeddig birtokunkba megtartatott" (EÁL. Közigazgatási iratok, 1776/125); 1863: „Nagysziget kaszáló" (EÁL. Ürb. tag. 7), 1870: „ . . . azon lakótársaink, kiknek réti földjeiket a Tisza tagosítás előtt kisebb nagyobb mértékben elszaggatta, a községnek közös birtokából az ún. Nagy szigeten levő 86 hold kaszálóból kárpótoltassanak" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1878: „Nagy sziget" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Nagysziget", T/6: „Nagysziget"; PESTY: „A falu alá nyúló hátas kaszáló a Nagy sziget". A falu nyugati részén fekszik. Régen kaszáló, legelő volt. Különböző tavak vették körül. Ez adta az elnevezés alapját. Sziget voltát ma csak a neve őrzi. A név előtagját a mellette levő jóval kisebb területet jelölő Kisz-szigettől való megkülönböztetés miatt kapta. Élő név, de a Sziget utótag használata a gyakoribb. „A Szigetén vóyttam. kaszálni." Naty-Szilvőüg y,-re Nagy-Szilvölgy (Mf., sz., 51). 1859: „Nagy Szilvölgy" (EÁL. Ürb. tag. 6), 1864: „Nagy Szilvölqy" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1874: „Nagy Szilvölgy" (EÁL. Űrb. tag. 4). Szántó a Félsőüfőüd déli részén (1. Kisz-Szilvőügy). Naty-szőüllő ü,-be Nagy-szőlő (Ds., sző., 66). 1869: „Nagy Szőllő" (EÁL. Ürb. tag. 6), 1864: „Nagy Szőllő" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Kérjük a közös legelő közt a nagy szőlőbe vezető útnak kijelölését" (EÁL. Úrb. tag. 8), 1874: „Nagy szőllő ben szőllő" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Nagy Szőllő", T/4: „Nagy Szőllő"; PESTY: „A Rókásiól a falu felé van a Nagyszőllő". A falutól K-re a Félsőüfőüdön a Gyépre-járóu dűlő és a Szeretetfőüd között kerítéssel körülvett, szőlővel és gyümölcsfával beültetett terület. A falubeliek szerint itt „embér-emlíkezet óuta szőüllőü vóut". A név előtagja e területnek a Szigetszőüllőühöz viszonyított nagyságát jelöli. Nh.: „Oes csak kevész szőüllőü vóut mindig". Országú t,-ra ~ (Ű., 46). 1840: „ . . . Országút szélén álló föld . . ." (EÁL. Űrb. tag. 2). A Tiszafüred és Tiszaigar között vezető országút, a falu keleti határa. Gyakran használt név. O s z k á r,-ba — (Ta., 133). A Csű elején kastélyból, cselédházakból s gazdasági épületekből álló település, a Csű dűlőbeli urasági birtok központja volt. A néphagyomány szerint az egyik birtokos Oszkár nevű kisfiáról kapta a nevét. „A fijú meghalt, oszt emlíkekínt az apja Oszkárnak nevesztette el a tanyát" Gyakori név. Sokan a Csű dűlő helyett is ezt a nevet használják. 393