Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

oldalán. Most kaszáló. Tavaszi áradáskor sokáig vízállás. Valószínű halászó hely volt. BOROVSZKY szerint a halakat élve bocsátották kereskedésbe, vagy pedig besózva eltették (vö.: BOROVSZKY, i. m. 482—83). Feltehetőleg a ma már kihalt név ennek az emlékét őrzi. H a t á r - f e n e k,-be Határ-fenék (Mé., sz., 16). A falutól É-ra a szőüllőüsi és domaházi határnál találjuk, ezért kapta a név előtagját. Árvíz vagy esős idő esetén vízállás. Ilyenkor sás, gyékény nő benne. Fenek 1. Aranyosi-fenék. Határ-há t,-ra 'V (Ke., sz., 14). 1863: „Határhát harmadik osztályos kaszáló, erdő" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Határhátnál kaszáló" (EÁL. Ürb. tag 8), 1878: „Határhát" (EÁL. Úrb. tag. 4), 1890: „Határhát" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Határhát"; PESTY: „Határhát nevű kaszáló". A Határ-fenek mellett húzódó hosszú, széles kiemelkedés. Régen erdő, kaszáló, szántó. Tavak, fenekek vették körül, ezek közül emelkedett ki. A gyakran használt név előtagját 1. Határ-fenek, hát 1. Kisaszóu-hát. Hátulsóij-düllő ü,-be Hátulsó-dűlő (Ds., sző., 67). Szőlő a Naty-szőüllőü dűlőben. A név előtagját fekvéséről kapta. Düllőü 1. Csonka-dűlő. Igen gyakori név. Hollóhát PESTY: ,,A Tisza kanyarulata mellett a Hollóhát a rajta nőtt nagy nyáriakon fészkelő sok hollóról neveztetve." Kihalt név. PESTYN kívül más adatot nem találtam. Hóut-Tisz a,-ra Holt-Tisza (Av., 168). A vízszabályozás után a Tisza levágott kanyarulatának a neve. Állandó vízállás. Használják még a Döglött, Dök-Tisza neveket is. „A Döglödbe vóutam peccőüzni." I g a r i ú t,-ra ~ (Ű., 95). 1859: „Igari út" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Az Igari útnál" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1886: „Igari út a legelő sarkától" (EÁL. Űrb. tag. 12). A falut Tiszaigarral összekötő országút. Gyakori név. Jeddzőy-főü d,-be Jegyző-föld (Ds., sz., 42). A Gyépre-járóu dűlőnek egy része. A mindenkori községi főjegyző járandósága volt. Nevét ezért kapta. Ma már nem használják. Juhúsztató (Mé., k., 161). 1878: „Juhúsztató a közbirtokosságnak közös tulajdonát képezi... csupán juhúsztatás czéljára használtathatik" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1885: „A juhúsztató tárgyában régebben kapott határozat (EÁL. Űrb. tag. 4). Mély, száraz fenék a Szigetszőüllőü mellett, mely csak árvíz idején telik meg vízzel. Az idősebb emberek visszaemlékezése szerint az uradalmakban virágzó juhtenyésztés folyt. A régi iratok is bizonyítják ezt. A név ennek az emléke. Ma már nem használják. Kakucsi-halo m,-ra ~ (H., sz., 58). 1864: „A Kakucsi Péterné földjéig. .." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Kakucsi Sándor szántóföldje szélhordta futó homok" (EÁL. Űrb. tag. 8). A Félsőüfőüd és a Naty-páncilos találkozásánál magasabb kiemelkedésű domborulat. Kakucsi csn., halom 1. Balás-halom. Ritkán használt név. Káposztás 1. Csapóy 386