Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

(EÁL. Űrb. tag. 4.), 1896: ,, ... az úgynevezett felső föld évi jövedelme . . (EÁL. Űrb. tag. 14). ' Nagy kiterjedésű, magas fekvésű terület a falutól K-re. A Csordagyep után következik. A határnak három nagy része van: Felsőüfőüd, Rít vagy Nagy-rít és az Alsóunt. A Felsőüfőüd jelöli azt a területet, mely a Ríttel szemben a vízszabályozás előtt is művelhető volt. Magas fekvése miatt ide nem jutott el az árvíz, legfeljebb csak az ott is előforduló laposokba vagy fenekekbe, ahol aztán az ár visszahúzódása után jó takarmány termett. Neve magas fekvését jelzi. Fertő-tó 1859: „Fertő tó" (EÁL. Űrb. tag. 6). Nevét az 1859-ben keletkezett irat őrzi. Ma már nem ismerik. Helyét sem lehet megállapítani. Talán azonos a Róukás-fertőüvel (1. ott). Forrás-dűlő 1859: „Forrás dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 6). A név ismeretlen. A helyét megállapítani nem lehet. Forrás-kút 1865: „Forrás-kútnál" (EÁL. Űrb. tag. 8). Valószínű a Forrás-dűlőben levő kút volt. Kihalt név, a helyét megállapítani nem lehet. Füredi ú t,-ra ~ (Ű., 23). Tiszaszöüllőüs és Tiszafüred közötti országút. Gyakran használt név. G á t ő ü r h á z,-ho Gátőrház (ház, 193). Az Aranyosi átjárón melletti ház. A gát gondozására, a gáton belüli erdő őrzésére felvett alkalmazott lakása. Ismert, használt név. G á t ő ü r h á z,-ho Gátőrház (ház, 153). A Kisfoki átjáróu mellett. Magyarázatát lásd az előbbi címszónál. Géllé r,-re Ge 11 é r (S., sz., 85). 1859: „Gellért Dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Gellért Dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Gellért Dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 9), 1878: „Gellért" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l „Gellért". Sík fekvésű, sok helyen szikes terület a faluhoz közel. A név személynévi eredetű lehet. Igen gyakran használják. Gellér-düllőü óudal a,-ba Gellér-dűlő oldala (L., sz., 84). A Géllér-laposs és a Géllér dűlő közötti keskeny, lejtős terület. Innen az óudal elnevezés. Géllér 1. ott, düllőü 1. Csonka-dűlő. A nevet ritkán használják. G é 11 é r - h á t,-ra Gellér-hát (Ke., sz., 89). 1859: „Gellért hát" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1885: „Gellért hát" (EÁL. Űrb. tag. 4). A Géllér hosszan elnyúló, szélesebb kiemelkedő része. Ritkán használt név. Géllér-lapos s,-ra Gellér-lapos (Mf., k., 88). 1886: „Gellért lapos" (EÁL. Űrb. tag. 10); T/4: „Gellért lapos". A Géllér mellett húzódó hosszú, széles, lapos terület. Géllér 1. ott, laposs 1. Kisaszóu-laposs. A nevét gyakran használják. Gellér-tó u,-ba G e 11 é r - t ó (Tm., sz., 87). 1859: „Gellért tó hasznavehetetlen" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1864: „Gellért tó" 383