Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

ben, Makiáron [51], Hevesen, Verpeléten [52]. Az év őszére újjáalakultak az egyházmegye területén korábban működő leányegyesületek, a KALÁSZ-csoportok is [53]. A középiskolákban megkezdte tevékenységét a KDSZ és az * érseki jogakadémián az Emericane [54]. A Cserkész Szövetség is nagy részben egyházi befolyás alatt áll még ebben az időben [55]. E szervezetek és egyesületek teljes programjait nem ismerjük. A felnémeti KALOT „krisztusibb és önérzetesebb ember" nevelését tűzi ki célul [56]. P. Kiss Szaléz a gyöngyösi KALOT gyűlésén ,,a tömegből való kiemelkedést, az elitté nemesülés" feladatát fogalmazza meg [57]. Az ,,Űj Ember" c. egyházi lap pedig a KALOT-ról — amely befolyását, erejét tekintve valamennyi közül legjelentősebb — ezt írja: ,,A KALOT igazi lényege: a kereszténység és a magyarság szintézise" [58]. Olyan célkitűzésekkel, amelyek a kibontakozó demokratikus rend erkölcsi-politikai támogatására utalnának, nem találkoztunk. Mindezek alapján feltételezhető, hogy az egyházi ifjúsági szervezetek célkitűzéseiket és programjaikat illetően, nem szakítottak a múlttal. De nemcsak a programjuk, hanem a vezetésük is a régi maradt. Újjáalakuló gyűléseiken sorra megerősítették az egyesületek régi tisztikarait [59]. Megőrizték tevékenységük folytonosságát, korábbi kereteiket átmentették a felszabadulás utánra. Az „Actio Catolica — irta a katolikus egyház egyik vezetője — új szervezetet éppen azért nem létesített, mert meglevő, jól működő szervezeteket talált" [60]. Az egyházi ifjúsági szervezetek tömegbefolyását csak hozzávetőleges pontossággal tudjuk meghatározni. E szervezeteknek többnyire nem volt nyilvántartott és igazolt tagsága, kereteik is elég lazák voltak. Az MKP megyei ifjúsági titkára 1945 végén 10—13 ezerre becsüli a befolyásuk alatt álló fiatalok számát [61]. Legjelentősebb pozíciókkal a diákság és a falusi lányok körében rendelkeztek [62]. Egerben és Gyöngyösön megőrizték korábbi kapcsolataikat a kispolgári ifjúság kisebb csoportjaival is. Az ipari munkásifjúság között nem sikerült bázist kiépíteniök. A munkásfiatalok érdekvédelmével egyre jobban törődő MADISZ, illetve SZIT-szervezetekkel nem tudták a versenyt felvenni [63]. Bár az egyházi ifjúsági egyesületek szervezeti helyzetét nehezen tudjuk ellenőrizni, annyi bizonyos, hogy befolyásuk az ifjúság egyes rétegeiben, ha átmenetileg is, de jelentősnek látszott. A Kommunista Párt és a baloldal más erőit lekötötték az ország előtt álló nagy feladatok: az új államapparátus kiépítése, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság talpra állítása. A háború sújtotta ország tengernyi nehézségeivel küzdő új demokratikus rendszer az ifjúságnak máról holnapra nem volt képes jobb életet teremteni. Ezt a helyzetet a burzsoázia erői arra igyekeztek felhasználni, hogy az ifjúság különböző csoportjait újra megnyerjék vak eszközül, népellenes céljaiknak. A reakció kedvezőbb helyzetben volt ebből a szempontból. A Horthy-korszak fasiszta nevelésének hatása még nem tűnt el az ifjúság egyes rétegeinek tudatából. Ugyanakkor a meglehetősen fogékony, 20 éven aluli fiatalság körében az egyházi reakció teljes erővel dolgozott. Az egyház reakciós vezetői és a kisgazdapárt jobboldala az ifjúsági politikában is hamarosan egymásra talált. Politikai céljaik érdeké364