Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

a felszabadulás után megakadályozták a munkásifjúság egységén alapuló ifjúsági egység megteremtését, A külön ifjúsági szervezet létrehozásával a Szociáldemokrata Pártot szűk pártérdekei vezérelték. Ezt bizonyítja Bán Antalnak az SZDP akkori főtitkárhelyettesének válaszlevele is, amelyet az ifjúsági és nőmozgalmi egységszervezet tárgyában a pécsi pártszervezethez küldött. Eszerint az SZDP vezetősége a Magyar Kommunista Párt által kezdeményezett egységszervezet megalakításához „elsősorban a párt utánpótlásának biztosítása érdekében, valamint elvi okokból" nem járul hozzá. „A pártvezetőség — folytatja Bán Antal — nem tartotta helyesnek, hogy az említett mozgalmak, mintegy eltagadva szocialista lényegüket, igyekezzenek az ifjúsági, illetőleg a nőtömegek megnyerésére. A szocialista eszme hódító képességében bízva, különösen a mai időben szükségesnek tartjuk egy világos és félreérthetetlen szocialista politika folytatását" [5]. Az SZDP vezetősége tehát a párt ,,utánpótlásának" biztosítására hozza létre, külön ifjúsági szervezetét. A demokratikus ifjúsági szervezettől, a MADISZ-tól félti az ifjúságot, egy „világos és félreérthetetlen szocialista politikát" folytató ifjúsági szervezetet állít azzal szembe. A munkásifjúság szocialista nevelésének célkitűzése önmagában véve szép és helyes célkitűzés. Erről a kommunista párt, a kommunista fiatalok sem mondanak le. De az adott történelmi helyzetben többről volt szó. A munkásosztály érdeke, a népi demokratikus forradalom győzelme az egész ifjúság megnyerését, demokratikus átnevelését tételezte fel. Valójában a Szociáldemokrata Párt vezetőségét e döntés meghozatalánál az vezette, hogy elejét vegye a kommunista befolyás növekedésének az ifjúság körében, s hogy a soron következő választások idején a fiatal választók szavazatait biztosíthassa a maga számára. Lépésével viszont gyakorlatilag megakadályozta a munkásifjúság egységének megvalósítását. Akarva, nem akarva a reakciónak kedvezett, mert elősegítette az ifjúság széttagolását és egy olyan helyzet kialakulását, hogy a reakciós ifjúsági szervezetek is megkíséreljék újjászerveződésüket. Heves megyében a SZIM-szervezetek megalakítása néhány hónappal később kezdődött meg, mint a központi szervező munka. 1945 tavaszától több szociáldemokrata pártszervezeten belül léteztek már ugyan ifjúsági csoportok, ezek azonban a Rendező Gárda, a párttagság gyermekei és a fiatalabb párttagok szervezetlen csoportosulását jelentették csupán. A SZIM megalakulásáig a fiatalok nagy része a MADISZ-ban dolgozott [6], Az első SZIM-szervezeteket a városokban hozták létre [7]. Az egész megyére kiterjedő tényleges szervezeti élet 1945 végén és 1946 elején kezdődött el. A megyében hozzávetőlegesen mintegy 30—40 SZIMszervezet működött, A három város — Eger, Gyöngyös, Hatvan — kivételével például Apcon, Egercsehiben, Balatonban, Verpeléten, Füzesabonyban, Bekölcén, Felnémeten, Tiszafüreden, Poroszlón, Hevesen, Átányban, Kiskörén, Tófaluban és Recsken voltak SZIM-szervezetek [8]. A SZIM szervezeti befolyását tekintve — a vizsgált korszakban — a MADISZ mellett a legerősebb demokratikus ifjúsági szervezet a megyében. Befolyása a városokban főleg a kisüzemi, kisipari munkásifjúságra, valamint az értelmiségi és diákifjúság kisebb részére terjedt ki. Az egri 360