Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
sikerült még egyértelműen úgy kialakítani a nevelés rendszerét, hogy abba szervesen beilleszkedjék a mozgalom nevelő munkája. Az V. nevelésügyi kongresszusra való felkészülés mutat most ilyen irányú tendenciát. Az iskola és a mozgalom viszonyának tisztázásából, illetve a mozgalom iskolai nevelésre gyakorolt hatásának kimutatásából gyakorlati nevelői magatartásmódok, eljárások származnak. Sajnos, nem lehet nem észrevennünk, hogy a mozgalmat nem kevés iskolában még ma is valami szükségtelen többletnek, mellőzhető játékelemnek tekintik. S ebből nemcsak az úttörőmunka elhanyagolása származik, hanem az iskolai oktató-nevelő munka eszköztárának szegényesítése, onnan a hasznos mozgalmi módszerek kiiktatása történik. Erre jellemző olykor az önkormányzatok gyenge működtetése, a szakköri munka elhanyagolása, illetve a tanulás segítésének csak a korrepetálásokra való leszűkítése stb. Azt kell világosan látnunk, hogy az ifjúsági mozgalom nélkül nincs sem szocialista neveléstudomány, sem szocialista nevelési gyakorlat. Ezt a gondolatot ezúttal markáns áttekintéssel, a magyar szocialista pedagógiára gyakorolt hatásának kimutatásával igyekszünk szemléltetni. Az iskola és a mozgalom együtt-fejlődésének sajátos története van, ami külön kimunkálandó lenne. Bizonyos hullámzás tapasztalható: közeledés, szinte „összeolvadás", majd — különösen az ellenforradalom után — ismét merev „szétválasztás", s az utóbbi években az egészséges összhang tendenciája. A párt és a kormány hivatalosan a következőképpen fogalmaz: ,,A tantestületeknek az iskolai nevelőmunka továbbfejlesztésében első számú segítőtársa, szövetségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége" (Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére, Pedagógiai Szemle, 1960 (10. 841 o.). Ezt a gondolatot a korábbi párt- és KISZ-határozatok is nyilvánítják. Áttekintésünk középpontjában csak az úttörőszervezet áll, nem térünk ki a magasabb ifjúsági korosztályok szervezeteinek (MINSZ, DISZ, KISZ) elemzésére. Továbbá nem történetírás a feladat, hanem néhány összefüggés, tényező megvillantásával „metszetet készíteni" annak érzékeltetésére, hogy a magyar úttörőszervezet a 25 év alatt nemcsak komoly nevelési erőként élt és dolgozott hazánkban, hanem erőteljesen hozzájárult a magyar neveléstudomány fejlődéséhez. Pillantás a téma irodalmába Az általános neveléstudomány meglehetősen késve reagált hatékonyan a mozgalom munkájára, illetve az iskolai neveléssel való összefüggésére. Érdemben a hivatalos rendelkezések és a mozgalom vezetőképző irodalma művelik a mozgalom pedagógiáját. Sokáig és nagymértékben „szakszerűen" a szovjet pionírmozgalom irodalmát használhattuk (Makarenko, Krupszkaja; kézikönyvek). Ha34