Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

pesti tudományegyetem tanárképző intézete a leendő középiskolai tanárokat ugyancsak elküldte a modern oktatási formák műhelyeibe, a vidéki tanárjelöltek azonban minderről semmit sem hallottak, s főleg nem láttak ilyen próbálkozásokat.) 1931-ben a tanító és tanítóképző intézetek főigazgatósága is gondoskodott arról, hogy ezen intézetek szaktanárai is megismerkedjenek az új elgondolásokkal [53], A győri állami tanítóképző intézet példája mutatja, hogy ez a kezdeményezés hamar követésre talált ott, ahol volt megfelelő szakképzettségű lelkes tanár. Tompa Margit az elsők között (már az 1931/32-es tanévben) vezette be a tanulókísérleti órákat. (A munkaiskola lelkes apostola volt Jaloveczky Péter, a budapesti tanítóképző intézet tanára is.) Abban az időben a tanítóképzők tantervében I. és IV. osztályban szerepelt kémia [54]. A tanítóképző sajátos profiljának megfelelően az I. osztályban elsősorban a népiskolai tanításhoz szükséges eszközök (pl. borszeszlámpa, hidrogénfejlesztő, vízlepárló készülék stb.) összeállítása és a készülékkel végzendő kísérletek begyakorlása volt a feladat. A gyakorlatok második részében megismerték a legegyszerűbb „minőleges" elemzési módokat, továbbá az egyszerűbb ásványhatározási eljárásokat. A gyakorlat kisebb részében egyes használati cikkeket (pl. fémtisztító szereket) készítettek a növendékek. A IV. osztályban a növendékek kísérleteik alapján megfigyelték a legegyszerűbb szerves kémiai folyamatokat, pl. a szerves erjedést, ecetképződést, készítettek keményítőt, különböző észtereket, vizsgáltak cellulózrostokat. Itt is készítettek használati cikkeket is (pl. folttisztító, cipőkrém, tinta, ragasztóanyag, fogpor stb.), s gyakorolták az élelmiszerek hamisításának felismerését. A tanítóképzőkből 1939-ben szervezett líceumok tantervében a kémiában heti egy gyakorlati órát iktattak be, amelyen az elvégzendő anyagra vonatkozóan így intézkedett a minisztérium: „A mindennapi életben legfontosabb ipari, mezőgazdasági és háztartási anyagok minőségi vizsgálata, egyszerűbb közhasznú cikkek és kísérleti eszközök készítése, könnyebb kísérletek, ásványok, kőzetek gyűjtése" [55]. Szükséges a továbbiakban néhány szót szólnunk azokról a módszertani elgondolásokról, amelyek az akkori középiskolai cselekedtető oktatói kísérletek során felmerültek. A munkáltató módszer hazai alkalmazásának elvi alapjai azért is figyelemre méltóak, mert — amint Davidáné 1936-ban írta: ,,A mi iskoláinkban alkalmazott módszer a külföldön bevezetett módszerek egyikével sem azonosítható teljesen. A módszer alapgondolata ugyanaz, kialakulása, alkalmazása azonban a speciális hazai viszonyoknak megfelelően módosul" [56]. Mások voltak azok a körülmények, amelyek között ez a módszer nálunk helyet kapott. A harmincas évek elején, amikor középiskoláinkban a cselekedtető oktatás első próbálkozásai folytak, a hazai pedagógiában a rávezető, heurisztikus módszer uralkodott. Érthetően úgy érezték a munkáltató tanítás hívei, hogy a rávezető módszer túlhajtásainak 310