Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

cializmusba, mert a szocializmus megköveteli, hogy tudatosan és tömegesen haladjunk előre úgy, hogy a kapitalizmushoz viszonyítva és a kapitalizmus által elért eredmények alapján, magasabb termelékenységet érjünk el. Ez azonban megköveteli az egyidejű ellenőrzést és egy új vezető réteg kialakulását. „ . . . a ,népből', a munkások és dolgozó parasztok soraiból kikerülő gyakorlati szervezők segítsége és vezető szerepe nélkül semmiképpen sem lehetünk meg" [8]. „Nem az istenek égetik a fazekat." Ez a gondolat az elmélet és a gyakorlat viszonyára is utal. A gyakorlatnak kell az elméletet megelevenítenie, igazolnia. A hatalomra jutott munkásosztály gyakorlati nehézségekkel találja magát szemben, amikor azt a feladatot tűzi ki maga elé, hogy a kapitalizmus által gazdagon felhalmozott kultúrát, tudást és technikát teljes egészében a kapitalizmus fegyveréből a szocializmus fegyverévé változtassa. Milyen gyakorlati nehézségekről van itt szó? A termelőeszközök alacsony fejlettségi szintje, a kultúra, a műveltség hiánya, a külső és belső ellenség elleni harc győzelemre vitele, az évszázados szellemi nyomor megszüntetése képezi ezeket a nehézségeket. Az OK(b)P IX. kongresszusán Lenin kifejtette, hogy a tudomány és technika elsajátítása politikai és gazdasági feladat. A kommunizmus építésének elengedhetetlen feltétele a tudomány és technika művelése. De ezt a technikát csak a burzsoáziától lehet elvenni. Lenin szerint a munkásosztály egyedül ezt nem képes megoldani. A nyomort, a szennyet, a betegséget csak a tudomány és a munkások képviselőinek együttműködésével lehet megsemmisíteni. ,,A tudomány a proletariátus és a technika képviselőinek szövetsége minden sötét erőt elsöpör" [9]. Lenin szembefordult azokkal, akik a tudomány, a kultúra folytonosságát ellenezték. Elutasított minden olyan kísérletet, hogy saját külön kultúrát hozzanak létre. A marxizmus, mint a proletariátus forradalmi ideológiáját azáltal tett szert világtörténelmi jelentőségére, mert korántsem vetette el a polgári korszak igen becses vívmányait, hanem ellenkezőleg, magáévá tette és feldolgozta azt, ami az emberi gondolkodás és kultúra több mint két évezredes fejlődésében értékes volt" [10]. Ennek a hagyománynak az átvétele azonban nem ment zökkenőmentesen. A régi rendet eszmei téren is meg kell semmisíteni. A tömegek gondolkodásának, erkölcsének átformálása nem kisebb feladatot ró a forradalom vezetőire, mint a hatalom megszerzése. A politikát és a nevelést ezért a legszorosabban össze kell kapcsolni. A VIII. összoroszországi szovjet kongresszuson Lenin kifejtette, hogy a pártprogram nem maradhat csupán a párt programja. Ennek a programnak a gazdasági építés programjává kell válnia. Ki kell egészíteni szerinte egy másik pártprogrammal. Az egész népgazdaság újjáteremtésének és modern technikai színvonalra emelésének a munkatervével. Villamosítási terv nélkül nem lehet áttérni a valóságos építésre. ,,A kommunizmus — szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása" [11]. Lenin e híres mondása egyrészt kifejezi a szovjethatalom és a gazdaság összefüggését, azt az elképzelést, hogy milyen szerepet játszik a szovjethatalom a társadalom gazdaságának átalakításában. Másrészt 30