Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

tók egyaránt aktív részeseivé válnak a felkészülésnek és a kísérletek végrehajtásának. Mélyebben meglátják a kémiai jelenségek, a kötés, a funkcióscsoportok és a reakciók közötti összefüggéseket. Analizálják ezeket és az .eredményekből új, magasabb rendű ismereteket szintetizálnak. Ehhez viszont már a bővebb kémiai szakirodalom használata is szükséges. Ez azonban alapvető könyvtári és irodalmazási ismeretek nélkül nem lehet eredményes. A szakirodalom feldolgozásában követelményrendszerünket a tanárképzés speciális aspektusából kellett felállítani. A tanárképző főiskolákon nem lehet cél az eredeti forrásmunkák kikeresése, tehát még a Beilstein, vagy a Chemical Abstracts használatában sem kell gyakorlatra szert tétetnünk hallgatóinkkal. Képzési céljaink különbözősége miatt nem veh;etjük át tehát azt a módszert, amit a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészkarán [6, 7], vagy a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó vegyészképzésben alkalmaznak [8]. Igényeinket az általános iskolai tanárképzés céljaihoz és lehetőségeinkhez kellett igazítanunk. Ezek alapján hallgatóinknak képesnek kell lenniük egy-egy szerves kémiai részterület (pl. halogénezés) problematikájának tisztázására, az adott témával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek összegyűjtésére, azok mérlegelésére, súlypontozására, „ötvözésére", a feladattal kapcsolatos számítások és mérések elvégzésére, megfelelő készülékek összeállítására stb., a rendelkezésre álló forrásmunkák alapján. E lehetőségek vizsgálata is célja volt kétéves útkeresésünknek. E gondolatoktól indíttatva szeretnénk az alábbiakban a kémiai látókör bővítését, a szélesebb kémiai szakirodalom használatát, a szakirodalom önálló feldolgozását segítő próbálkozásainkról beszámolni. Céljaink az alábbiak voltak: 1. Fokozottabban felkeltsük a hallgatók érdeklődését a szerves kémia elméleti és gyakorlati problémái iránt. 2. Megismertessük őket a szakirodalmi tájékozódás alapjaival, az ismeretszerzés új módjával. 3. Következetességre, az összefüggések mélyebb meglátására szoktassuk hallgatóinkat. 4. Az önálló gondolkodás fejlesztése is célunk volt. 5. Mindezeken keresztül javíthassuk szerves kémiai tudásukat, kémiai intelligenciájukat. Mivel a IV. tanévet megelőzően a hallgatók már megismerkedtek a főiskolai szerves kémia teljes elméleti anyagával, és egy féléves gyakorlati jártasságuk is van e téren — mód nyílhat a VII. félévben a sokkal önállóbb, mélyebb elméleti és gyakorlati ismereteket igénylő munkára is. Ezért jó felkészültségű, jó manuális készségű hallgatóinknak lehetővé tettük, hogy egy-egy preparátumkészítéssel kapcsolatos témakörben a szakirodalom önálló feldolgozásával ismereteiket elmélyíthessék, A kiadott feladatok a következők voltak: 1. Állítson elő benzaldehidből benzamidot. A folyamat didaktikailag és gazdaságilag optimális menete a következő lehetett: 282