Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A kapitalizmus fejlődése Oroszországban c. művében pl. kimutatja, hogy a gépek kettős szerepet töltenek be. Kialakítanak bizonj^os belső piacot a kapitalizmus számára; egyrészt a termelési eszközöknek a piacát, és másrészt a munkaerő piacát. „. . . Éppen a kapitalizmus az a tényező, amely a mezőgazdaságban gépek alkalmazásához vezet és azt egyre jobban elterjeszti, másrészt a gépek alkalmazása a mezőgazdaságban kapitalista jellegű, vagyis kialakítja és fejleszti a kapitalista viszonyokat". [2] Ezzel a megfogalmazással azt emeli ki. hogy a technika fejlődése kettős hatással bír. Közvetlen hatása a termelőeszközök és ezen keresztül a termelőerők minőségi megváltoztatását eredményezi. Közvetve befolyásolja a termelési viszonyok alakulását, miközben maga is elszenvedi a termelési viszonyok hatását. Ezt a folyamatot azonban nem korlátozza kizárólag a mezőgazdaság különböző területeire. Lenin kimutatja a technika fejlődésének következményeit, azt az ellentmondást, amely a gépek és tökéletesített munkaeszközök terjedése és a parasztság kisajátítása között fennáll. Ilyen következmények — a gépek kiszorítják a bérmunkásokat és kapitalista tartaléksereget hoznak létre a mezőgazdaságban, — a női és gyermekmunkát fokozottan igénybe veszik, — a munkásokat fokozott munkaintenzitásra késztetik, — a munkanapot meghosszabbítják, növekszik a balesetek száma. Ha csak ezeket a következményeket tekintjük, akkor el kellene utasítani a technika fejlődését. Ez azonban a jelenségnek csak az egyik oldala. Lenin a narodnyikok ellen éppen azt veti fel, hogy nem veszik figyelembe a tökéletesített munkaeszközök használatának tőkés jellegét. Lenin érdeme, hogy felismeri a folyamat szükségszerű voltát. A termelőerők fejlődésének szükségszerű következménye Oroszország kapitalista viszonyai között a nyomor fokozódása. Felvetődik a kérdés, vajon igaz-e, hogy a technika különböző rendszereinek a kapitalizmus különböző fejlődési fokai felelnek meg, ahogyan azt Lenin értelmezi? A technika különböző rendszerei befolyásolják a termelőerők, illetve a termelési viszonyok alakulását és fejlődését, a kérdésre mégis tagadó választ kell adnunk. Ha ugyanis a technika rendszerei döntenek egy társadalom fejlettségi fokáról, akkor éppen az adott társadalom minőségét kérdőjelezzük meg, vagy pontosabban szólva, a társadalmi rendszerek közötti különbség szorul háttérbe. Lenin persze a kapitalizmus fejlődését vizsgálta olyan időszakban, amikor a szocialista társadalom még csak történelmi lehetőség volt. Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka c. művében Lenin feltárja a technika és a társadalmi átalakulás kölcsönhatását. Ez a kölcsönhatás abban fejeződik ki, hogy a konkurrencia monopóliumba csap át; ennek eredménye pedig, hogy a technikai feltalálás- és újításfolyamat is társadalmasodik. A konkurrencia-harc nem egyszerűen technikailag fejletlen vagy fejlett vállalatok harca, hanem a monopóliumok harca. A technika ebben a folyamatban csak áttételeken, a monopóliumok uralmán keresztül érvényesül. Az imperializmus időszakában a technika 27