Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

3. Az eredmények összegezése és Jeldolgozása komoly feladat. Hiszen a munkacsoportok csak egy nap alatt 600—700 adatot gyűjtenek össze. Fontos az ellenőrzés munka közben is, mert ezen fordul meg a munka pontossága, a gyűjtött anyag felhasználhatósága. Irányításunk mellett a napi (esti) ellenőrzést és összefoglalást elvégezhetik a csoportvezetők. Az anyag teljes feldolgozása és a következtetések végső összegezése is megkezdődik már a terepen, de csak hazatérés után fejeződik be, a közbejött nyári szünet miatt csak a következő félévben. Az eredményt a vezető tanár számszerűen értékeli, és ha módja van, beszámítja a félév végi osztályzatokba. — Terepgyakorlaton, a csoportrendszer keretében az egri földrajzi tanszék a programozás módszerét is alkalmazza. Egy természeli földrajzi terepgyakorlat témavázlata A gyakorlat helye: Felsőtárkány-Répásvölgy. Részt vevő évfolyam: I. A változatos terület karsztkutatásra is alkalmas. J. feladatkör (váltó csoportokkal). A terület földrajzi helyzete és térképvázlata. A közelebbi környék földtani felépítése, fejlődésének fő mozzanatai, szerkezete és kőzetanyaga. Ismerkedés a terület földtani térképével (azonosítás). A környezet geomorfológiai kifejlődése, kapcsolatban az epirogén mozgásokkal, a kőzetek fizikai tulajdonságaival és a víz munkájával, különös tekintettel a karsztmorfológiára. A teodolit használata: szög (azimut)- és magasságmérés. A völgyoldalak szintvonalas felvétele (szelvényezés, 1. 1. ábra). Kőzetgyűjtés. Morfológiai séta a Tarkő alá, és az Oldal-völgybe. Térképgyakorlatok, (1. 2. ábra). Tájékozódás a csillagos c-gen. Nézzünk egy példát a fenti feladatkörből: milyen szempontok szerint vizsgálhatók a környezet lejtői [13]. A lejtők kialakulásánál figyelembe, vesszük a földkéreg mozgását, szerkezetét, a kőzetek minőségét, a folyóvizek munkáját. Gondolunk a külső erők fajta- és energiabeli készletére és ezek összefüggéseire. Fontos az időtartam is. Részletesebben: a) Normális lejtő vizsgálata. Milyen a lejtő alakja és kőzetanyaga? Fejlődésének alapvető oka. A pusztulás-épülés folyamatának összefüggése a domború és a homorú hajlatókon. Hol gyűlt össze a lejtő lepusztulásterméke? Megvizsgálandó a lejtő pusztuló és épülő részletének anyaga, a talaj vastagsága lent és fent. Meg kell mérni különböző helyeken a lejtőszögeket. Rajzolják meg a hallgatók a lejtő profilját vagy tömbszelvényét. b) Megvizsgálandó, milyen munkát végzett a lejtőn a víz. Milyen a terület növénytakarója? Van-e valami jele a talajeróziónak? Mi módon lehetséges a lejtő gazdasági értékesítése? c) Hasonló szempontok érvényesülnek az összetett és az egyenes lejtő vizsgálatánál. Itt a szerkezet hatása a döntő. A lejtőkről közvetlen mérés és térkép alapján szelvényeket készítünk. Megmérjük a környezet több lejtőjének a hajlásszögét, és megbeszéljük, miért fontos a meredek formák erdősítése. Felkeressük és feljegyezzük azokat a helyeket, ahol teraszokat, bukógátakat építettek, vagy erdőt telepítettek a vadul lezúdúló víz pusztításának a megfékezésére. II. feladatkör (váltó csoportokkal). A környezet vízföldrajzi viszonyai. Forrásvizsgálatok (Imókői-forrás, Sziklaforrás, oldal-völgyi források és halastavak). A források hőfoka és vízmennyisége. A Tárkányi-patak egy részletének helyszínrajza, vízmennyisége, hőmérséklete és néhány meder271