Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
tisztázza (talajerózió megakadályozása, a folyók felduzzasztása, árvízvédelem stb.) A gazdasági életre utalás, főleg az ilyen kapcsolatok kipróbálása, az ismeretek megerősítése mellett azt is bizonyítja, hogy a gazdasági élet fő pillére a természeti adottságok tudományos vizsgálata és felhasználása. A gyakorlati alkalmazás ,,kipróbálása" — egyszerű kísérletekben — a hallgatót aktivizálja. Egy vízföldrajzi kísérlet a homokos terepasztalon (esetleg a szabadban), egy pataken végzett méréssorozat, a hallgató fejében saját munkája által tisztázza a jelenségcsoport belső öszszefüggéseit, és jelzi a jelenségek értékesíthető potenciálkészletét. (Álta lános iskolában is sokat ér egy házilag készített kis méretű vízturbina. 1) Ami a hallgató számára eddig csupán, elmélet volt, most átalakult dialektikus tartalmú valóság szemléletté. A módszer deduktív jellegű, mert törvényismeretből indul ki. b) A törvénymegállapító gyakorlatok célja új ismeretek nyújtása. (Lehet igazoló alkalmazó szerepük is.) Vegyük ismét az előbbi példát. Az alapfeltételek összeállítása után — lejtős terep, csapadékhullás a terepasztalon — a hallgató elvégzi a kísérletet. Ezután a lefolyó víz átalakító munkájából, következtetéssel hozza ki a törvényszerűséget: a sebesség, a víztömeg és a munkaképesség általános érvényű összefüggéseit. Ez a módszer induktív jellegű, a jelenségek megfigyeléséből indul ki. A gyakorlat megelőzi az elméleti megállapításokat. A folyamat nem a már meglevő ismereteket tükrözi, ellenkezőleg, az ismeret sugárzik ki (a valóság elsődlegességének megfelelően) a munkafolyamatból. Ez esetben a gyakorlat nem alkalmazó vagy igazoló, hanem ismeretet létrehozó oktatásfolyamat. A hallgató nem ismétel; helyette a természeti vagy gazdasági jelenségekből elvon, primér módon új ismereteket alkot. Tapasztalati tényekből indul ki, de azért következtetéseinek nagy része tapasztalatra épített észmunka eredménye. Szükséges, hogy a problémákat főiskolai fokon állítsuk fel. Ha elegendő tapasztalati anyag birtokában a hallgató következtetései elvezetnek a törvényszerűség megfogalmazásáig, a gyakorlattól eljutottunk az elméletig. c) A jól szervezett gyakorlat — esetenként — helyettesítheti vagy pótolhatja az előadásokat. Sok alkalom kínálkozik erre a törvénymegállapító gyakorlatok során, de minden más gyakorlatnál is, valamint a szabadban végzett tanulmányoknál. Az elmélettől a gyakorlatig, onnan megint vissza az általánosig vezető úton a termelőmunkával is kapcsolatba kerülünk. Ezt az utat járta és járja az ipar és a mezőgazdaság. A talajművelés kezdeti módszerei bizonyára a gyakorlatból nőttek ki. Később, a talaj összetételének és fejlődéstörvényeinelk megismerése után már a tudomány volt az, amely termékenyítően hatott vissza a mezőgazdaságra. A földrajzi gyakorlatok feladata is hasonló: az elméleti ismereteket alkalmazzuk a gyakorlatok során, a gyakorlati munkát viszont felhasználjuk az elméleti ismeretek fejlesztésére [7], A kettős feladat az oktatótól mindkét területen nagy jártasságot és pedagógiai biztonságot követel. A biztonság, a sokoldalúság és a leleményesség a gyakorlatvezető legfőbb erénye, az igazi jó gyakorlati munka azonban az elmélet előadójával szemben is nagyobb követelményeket támaszt, 258