Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

újabb tantervek ki is emelik, szoros egységben épülnek egymásra az alsó és felső tagozat, majd a gimnázium anyagegységei: ma már egységes anyanyelvi nevelés váltja fel az azelőtt sokszor elszigetelt és öncélú „grammatizálgatást". Természetesen vizsgálódásunk úgy lenne valóban teljes, ha nagyobb mértékben lennénk tekintettel a külföldi vonatkozásokra is. De azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a vázolt tantervi anyagok hogyan realizálódtak a korabeli tankönyvekben, és milyen módszerekkel közvetítették ezeket a pedagógusok a tanulók számára. Ezek a kérdések azonban már egy újabb tanulmány tárgyát fogják képezni. JEGYZETEK [1] vö.: Garami Károly szerk.: Tantárgytörténeti tanulmányok. Bp. 1963. 58. o. [2] Somogyi József: Hazánk közoktatásügye a II. világháborúig. Bp. 1942. 27. o. [3] Jóború Magda: Élet és iskola. (A modern köznevelés történelmi háltere.) Bp. 1961. Stúdium Könyvek. 24. o. [4] Balkos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből, 1790—1849.) Eger, 1955. Az Egri Ped. Főiskola Füzetei, 1. Különnyomat az Egri Ped. Főisk. Évkönyvének I. kötetéből. — Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetébői, 1849—1900.) Eger, 1956. Különnyomat az Egri Ped. Főisk. Évkönyvének II. kötetéből. Az Egri Ped. Főiskola füzetei, 68. [5] vö: Arató Ferenc: Az oktatás tartalma. 100 éves a kötelező népoktatás. Tanulmányok, BD. 1968. 115. o. 16] Uo. 104. o. [7] Békefi Rémig: Az iskolázás története Magyarországon 1000—1883. Bp. 1907. (Különnyomat Beöthy Zsolt Képes Magyar Irodalomtörténetének 3. kiadásából). [8] Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. Pápa, 1906. 30. o. [9] Methodus, quam in collegio reformatorum helv. confessionis ornmes sűholas inferioris docentes inde ab infima elementariorum classe usque ad oratoriam et logicam sequuntur. — A Debreczeni ev. ref. főgymnasium Értesítője az 1894—95. iskolai évről. Debreczen, 1895. 95. o. [10] Uo. 106. o. [11] Tanterv a népiskolák számára. Az 1868-i XXXVIII. t. cz. értelmében kiadta a Magyar Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, Budán, 1869. [12] Komár Pálné: A hazai irodalomtanítás alakulásának vázlatos története a múlt század 60-as éveitől 1945-ig. Tantárgytörténeti Tanulmányok, I. Bp. 1960. 24. o. [13] Mező Dániel: Reform az elemi iskola nyelvtani anyagában és módszertani kezelésében. Néptanítók Lapja. 1896. 11. sz. 4. o. [14] Radó Vilmos: Az elemi iskolai tanterv revíziója. Néptanítók Lapja. 1896. 10. sz. 5. o. [151 Uo. 6. o. [16] Gyakorlati tanítások s az 1868-i XXXVIII. és az 1879-i XVIII. t. cikkek értelmében készült Népiskolai Tantervek. Bp. 1880. Tanítók Könyvtára I. Szerkesztik: Dr. Kiss Áron és Péterfy Sándor. I. k. 44. o. [17] Láng Mihály: Mi az oka a túlterhelésnek, gyermekeink karaérettségének és ifjúságunk elfásultságának? Magyar Tanítóképző, 1895. X. évf. 358. o. [18] Arató Ferenc: i. m. 111. o. [19] Tanterv a polgári iskolák számára, 1869. [20] Tanterv a gymnasiumok számára. Kiadva a Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Miniszter 20855/1871. szept. 18-án kelt rendeletével. [21] Komár Pálné: i. m. 35. o. [22] Tanterv a polgári fiúiskolák számára az 1868-i XXXVIII. t. c. értelmében. Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1879-ik évi szeptember hó 12-én kelt 25409. sz. a. kelt rendeletével. 176