Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

könyveket adott át. Részt vett több bükki túrán, ahol meggyőző előadásai hatására sokan kerültek közel a szocializmus eszméihez, a munkásmozgalomhoz. Eger és környéke állandóan foglalkoztatta. 1932-ben az egyik egri barátja, a munkásból lett amatőr-régész Dancza János a bükki subalyuki barlangban neandervölgyi ősembergyermek állkapocscsontját találta meg. Erről a szenzációs leletről több cikket írt. így a Népszavában 1938-ban: A Kiskőhát vallatása, Látogatás Danczánál a Bükk szívében, A bükki szfinx címen írt cikket. Nagyon érdekelték az ebben az időben Eger környékén feltárt mammut-leletek is. Az ezekről szóló leírásokat szintén összegyűjtötte. Róluk előadást tartott, sőt 1928 júniusában egy leírást készített, ,,A bocsi rriammut" címen [63], Közben leteltek az évek, s az országot vezető nagybirtokosok, főpapok, gyárosok, bankárok az ország szekerét mindjobban odaláncolták a hitleri Németországhoz. Az ország egyre jobban fasizálódott. Az uralkodó osztályok népellenes politikája következményeképpen 1941-ben Magyarország a hitleri Németország oldalán belépett a háborúba a Szovjetunió ellen. Ettől kezdve mindjobban fokozódott a kommunisták, a baloldaliak, a hazafiak üldözése. Kolacskovszky Lajos élete is veszélybe került ekkor. 1941 júniusában éppen szigorúan megválogatott elvtársak előtt tartott előadást Újpesten a Szovjetunióról, amikor közölték vele, hogy Magyarország hadiállapotba lépett a Szovjetunióval. Barátai ekkor azt ajánlották neki, hogy igyekezzék minél előbb valahová vidékre húzódni. így jött haza 1942 szeptemberében Egerbe özvegy édesanyjához, aki Görög utca 2. szám alatt lakott [64]. Hazatérése után hosszú heteken, hónapokon át munka nélkül volt, míg végre pénzbeszedőnek alkalmazták a tűzoltóknál. 1943. június 1-től sikerült jobb állást szereznie. Ettől az időponttól kezdve, mint írnok dolgozott dr. Kiss Gyula akkor megnyílt ügyvédi irodájában. Ezen a helyen 1944. december l-ig' volt alkalmazásban. Annak ellenére, hogy ebben az időben már a haladó erőket kegyetlenül üldözték, igyekezett felvenni a kapcsolatot a még élő 1919-es harcostársaival: Czirmaz Dezső, Pogonyi József, Német Kálmán, Abonyi Ervin, Szepesi András, Ankli József, Kovács Domonkos, Dancza János. Benedek Lajos. Veres Zoltán és Kaló Miklós voltak ebben az időben leghívebb társai. Beszélgetésük során megvitatták a front állását és kitartásra biztatták egymást. 1944. április elején a német megszállás után Egerben is letartóztatták a baloldali és kommunistagyanús embereket. Városunkban ekkor 10 munkásmozgalmi harcost tartóztattak le. Ebben az időszakban Kolacskovszky Lajos is tartott a letartóztatástól és heteken keresztül nap mint nap felöltözve, széken aludva várta a fejleményeket, 1944. október 15. után, amikor a nyilasok átvették a hatalmat, ismét számos munkásmozgalmi embert tartóztattak le. Jóformán a szomszédságból hurcolták el a nyilasok Ankli Józsefet és Szepesi Andrást. A város felszabadulását megelőző heteket édesanyjával együtt egy pincében vészelte át. Végre november 30-án a szovjet csapatok Egert is felszabadították. Ekkor számára is megszűntek a bizonytalanság és rettegés évei. Erről 142