Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

elmélyedő szenvedélyével foglalkozott tárgyával; sokoldalú és alapos előtanulmányokat végzett minden kérdés tisztázásához. Ugyanezzel az alapos műgonddal készült beszédeire, felszólalásaira is: tanulmányozta a szakirodalmat, a helyzetet, meghallgatta és mérlegelte a mások véleményét, s végül megírta vázlatát. Beszédeinek felépítése, belső tartalmi és logikai struktúrája mindig világos és áttekinthető. A legelvontabb kérdésekről is mindig közérthetően, világosan írt és beszélt. Hallgatóságával már az első mondatai révén megteremti a közvetlen kapcsolatot. Egyszerűsége, közvetlensége, póznélkülisége, stílusa mindig magával ragadja hallgatóságát. Kerüli a nagy szavakat, megveti a tudálékos, fontoskodó stílust. Hazaszeretetéből, politikai és népnevelői hivatástudatából származik az anyanyelve iránti felelősségérzése. Tudja, hogy az anyanyelv helyes használata, a stílus világossága és tisztasága teszi igazán és helyesen érthetővé a gondolatot. Ezért figyelmezteti a felelősöket. Rontjuk az orosz nyelvet — mondja —, idegen szavakat használunk szükségtelenül és sokszor helytelenül. Miért mondjuk: „defektusok", amikor mondhatjuk: hibák, hiányok vagy fogyatékosságok. Persze, ha valaki nemrég tanult meg egyáltalán olvasni, különösen újságot olvasni, akaratlanul is elsajátítja kifejezésmódjukat. De éppen újságnyelvünk kezd szintén romlani. Aki nemrég tanulta meg a betűvetést, annak még megbocsátható az idegen szavak használata, mert újdonság számára, de az íróknak ez nem bocsátható meg. Bevallom, bosszant, ha szükségtelenül idegen szavakat használnak, mert ez megnehezíti, hogy a tömegekre hassunk. . . , az újságírók némely hibái egészen kihoznak sodromból. Lenin egyértelműen foglalt állást az időt rabló, terjedelmes jelentésekkel szemben is: „Röviden kell írni, távirati stílusban, utalni kell a mellékletekre . . . Hosszú írásokat egyáltalán el sem olvasok" — mondotta. Munkatársainak visszaemlékezéseiből tudjuk: minden megbeszélést, értekezletet pontosan a kitűzött időpontban kezdett. Ha valaki késett, Lenin az órájára nézett, és nyugodt hangon csak ennyit mondott: „Meg kell javíttatnom az órámat, úgy látszik, siet." A bürokrácia elleni harc érdekében igen fontosnak tartotta a vezetés tudományos megalapozását. A kortársi visszaemlékezések egyértelmű tanúsága szerint tanulmányt készült írni a vezetés és az igazgatás tudományos megszervezéséről, a vezetés megjavítása és a túlzott adminisztráció elleni harc megalapozása érdekében. 1922 májusában bibliográfiai jegyzeteket is készített a vezetés tudományos megalapozásának kérdésével foglalkozó hazai és külföldi szakirodalmi művekről, örök veszteség, hogy ezt a munkát már nem tudta elvégezni. Fotijevova, titkárnője, visszaemlékezéseiben Leninnek egy rendkívül fontos olyan tulajdonságát említi, amely az emberek megítélésével és a velük való bánással kapcsolatos, s amely minden mai vezető számára is útmutatást jelent: „Rendelkezett azzal a képességgel, hogy mindenkiben észrevegye személyiségének jobbik oldalát, feltárja azt a 13