Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Cikkeinek tartalmukon kívül értéke még a választékos stílus és a nagy meggyőző erő. Kolacskovszky Lajosnak a forradalmakban betöltött szerepe életének legszebb lapjaira tartozik Erre mindig büszke volt. Élete e szakaszáról jó pár évtizeddel később, a múltat összekapcsolva a jelennel, így vall: „Dehát nagy időket értem át! Két világháborúnak, három forradalmi átalakulásnak voltam aktív résztvevője. Még láttam a Monarchiát teljes fényében pompázni, s másodszor éltem meg a köztársaság kikiáltását . . . Ezt, hogy megélhettem, életem legnagyobb öröme! Diákkorom óta ezért küzdöttem, egy emberöltőn keresztül ezért áldoztam fel mindazt, ami csak kedves lehet egy férfinak, ennek a demokratikus átalakulásnak a reménye tartotta bennem a lelket, a testi és lelki megpróbáltatások hosszú és igen sokszor ijesztően fekete éjszakájában ... Büszke vagyok, hogy eszményeimet, a demokráciát, az emberszeretetet, a felvilágosultságot, ebben a vármegyében jóban és rosszban egyforma eltökéltséggel szolgálhattam" [36], II. Az ellenforradalmi rend sötét évei alatt A proletárdiktatúra leverése után az uralkodó osztályok bosszútól lihegve igyekeztek kegyetlenül megtorolni a proletárhatalom melletti kiállást. Mindazokat, akiknek bármi szerepe volt a Tanácsköztársaság alatt, összefogták, s börtönbe csukták, sok embert kivégeztek a fehérterroristák. 1919 augusztusában a fehérterrorista csoportok Egerben is több száz embert összefogdostak, akiknek része volt a Tanácsköztársaság munkájában. Elfogták Kolacskovszky Lajost is. 1919. augusztus 12-én tizedmagával az akkoriban alakult vésztörvényszék halálra ítélte. A vésztörvényszék az ítéletet a megszálló román katonai hatóságok törvényei alapján hozta meg. A kivégzés azonban elmaradt, mivel a magyar kormány tiltakozott a román katonai parancsnokságnál, magának tartván fel az ítélkezés jogát [37], Ennek elmaradása után még több hétig volt társaival a börtönben nagy bizonytalanságban és borzasztó körülmények között. Az ügyészség 1919. szeptember elején vette át a kommunista foglyokat az ellenforradalmároktól. A 4039/1919. M. E. sz. rendelet értelmében megalakult egri ötös tanács december 22-én 1592/1919. sz. alatt kelt ítéletével másfél évi börtönre ítélte, súlyos tüdőbaja ellenére. Az ügyészség kétrendbeli izgatás címén emelt ellene vádat. Az egyik izgatás tárgyát a helyi lapokban megjelent cikkei ,,izgató kitételei" képezték, a másik izgatás abban állott, hogy a vádlott 1919. április 21-én a főispáni lakban, amely akkor a direktórium épülete volt, mintegy 60 főnyi ember előtt, amikor a munkászászlóaljak felállításáról volt szó, ilyen kijelentést tett: ,,A burzsoáziát teljesen le kell törni, meg kell őket fosztani munkájuktól, kényelmüktől, le kell tiporni a burzsoáziát, oda kell süllyeszteni, ahol a proletárok voltak." A bíróság szerint 134