Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

éveknél kedvezőbb feltételek mellett sem voltak hajlandók sok helyen szerződést kötni [10], Az uralkodó osztályok, azok sajtóorgánumai igyekeztek az oroszországi forradalmi eseményeket elködösíteni, tudatosan elferdíteni. A forradalmi eseményeket kommentálva hol bolsevikokról, hol szovjetekről, hol pedig marxistákról beszélnek azonos értelemben [11]. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról az Egri Újságban 1917. november 9-én olvashatunk először, „Pétervárott győzött az ellenforradalom" címmel [12]. Az újság november 11-i számában ismertette a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusán elfogadott, békéről szóló dekrétumot. A földről és a népbiztosok tanácsának felállításáról szóló dekrétumról a lap viszont hallgatott [13]. A lap későbbi számaiban számtalan rágalmat zúdított az orosz nép nagy forradalmára. A forradalom igazi lényegét, azt, hogy a hatalom a nép kezébe került, igyekeztek elhomályosítani. Arról, hogy valójában mi történt Oroszországban, az első hiteles híreket Heves megyében is az orosz hadifogságból hazatért katonák hozták meg. A volt hadifoglyok agitáció ja hozzájárult a nép forradalmasodásához [14], A néptömegek forradalmi hangulata kialakulásának alapvető forrása azonban megyénkben is a belső gazdasági és szociális helyzet romlása volt. Ezt számos tény igazolja. 1917 áprilisában a cselédek a havi konvenció kimérésekor megyeszerte elégedetlenkedtek. Az év őszén a vármegye községeinek kb. a fele nem volt ellátva megfelelő mennyiségű kenyérgabonával. Nagy volt a burgonya-, a zöldséghiány is, alig volt zsír [15]. * Kolacskovszky Lajos életútjának első nagy jelentőségű állomása az 1918-as polgári demokratikus és az 1919-es proletárforradalom volt. A forradalmak tüzében edződik még szilárdabb harcossá, válik kommunista meggyőződésűvé. Ezért élete e szakasza különös figyelmet érdemel. A frontról 1917 őszén került haza Egerbe. Jogi végzettsége alapján a vármegyéhez került közigazgatási gyakornoknak 1917. október 22-i hatállyal. Majd nemsokára a megye Károlyi-párti főispánja, dr. Vass János közismert baloldali magatartása miatt tiszteletbeli szolgabírónak nevezte ki. Egy évvel később, 1918. október 21-én a megyei törvényhatósági gyűlés, „közfelkiáltással" vármegyei aljegyzőnek választotta meg [15]. Mint aljegyzőt később a forradalom idején a megye kormánybiztos főispánja, dr. Módly László jogakadémiai tanár mellé osztják be titkári teendők ellátására, s egyben rábízták a megyei levéltár vezetését is. Módly mellett, aki szabadkőműves és antiklerikális felfogású volt, az 1919-es III. néptörvény alapján töltötte be a magántitkárí tisztet [17]. Az 1918. októberi magyar polgári demokratikus forradalom megyei történetében aktív szerepet játszott. Tehetségét és tudását a polgári demokratikus forradalom sikere érdekében a szociáldemokrata párt oldalán kamatoztatta. A polgári demokratikus forradalom győzelme után a hatalom az ipari prolelariátus gyengesége miatt Egerben és a megyében a polgári pártok kezébe került. A szociáldemokrata párt szervezése a forra127