Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

harc érdekében — közli a Felsőházban elhangzott főpapi beszédeket, A cél kettős: egyrészt a tanítóság és az alsópapság ismerje meg legfőbb vezetőinek álláspontját, másrészt ezekkel is segítse a törvény végrehajtása elleni harcot. Azt mondanunk sem kell, hogy a lap sem a képviselőházi, sem a felsőházi vitákból mást nem közöl, csak a törvény ellen elhangzott felszólalásokat. Mindjárt 1868. évi 52. számban megkezdi a jelzett főpapi beszédek közlését. Elsőként — ezt és a többit is bő kivonatokban — Simor János hercegprímás felszólalását ismerteti. A hercegprímás — tekintettel funkciójának politikai jellegére — december elsején elmondott beszédében lényegében egyetért a törvénnyel, ,,mely nem egyház- és vallásellenes", de törlésre javasolja a közös iskolákra vonatkozó paragrafusokat, mert ..ezek az iskolák inpraktikusak és sehol nem váltak be". Kissé erősnek tartja a vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot bevezető expozéját, annak elsősorban az egyházi nevelést bíráló passzusait. Elismeri ugyan az egyházi nevelés hiányosságait ő is, de kijelenti, hogy ezek nem annyira hibák, mint inkább erények. Ha ugyanis az egyházi nevelés alacsony foka miatt „népünk nélkülözi is egy bizonyos műveltség csalékony fénymázát: de megőrizte azt a vallásos nevelés az álműveltséggel járó romlottságtól: ... a szocialisztikus tanoktól" [16]. A másik főpap — szintén a Felsőház tagja — Haynald Lajos kalocsai érsek, ugyancsak egyetért a törvénnyel; bár elvben ellene foglal állást amiatt, hogy a közös iskolák állításának lehetősége kifejezésre jutott. A közös iskolák veszélyeztetik az egyházi iskolákat — hangoztatja —, mert állami támogatást csak ezek kaphatnak, és ez az olcsó megoldás sok szülőt és közösséget fog csábítani. Pedig a közös iskolák nemcsak az egyházak, hanem az állam érdekeit is veszélyeztetik. Igazán jó állampolgárokat csak valláserkölcsi alapon lehet nevelni. Ezt az alapot a közös iskolák nélkülözni fogják. Csak úgy ért egyet a törvénnyel, ha a közös iskolára és általa néhány feleslegesnek ítélt állami beavatkozásra — felügyelet, tanterv, felszereléssel szemben támasztott követelmények — vonatkozó paragrafust törlik belőle [17]. A harmadik magas rangú egyházi személy Kreusz Krizosztom pannonhalmi főapát. Tekintettel arra, hogy ő mint egy független egyházi rend elnöke politikailag kötetlenebb — sokkal egyértelműbben, radikálisabban foglal állást és elutasítja a törvényjavaslatot ugyanazon a felsőházi vitán. Az elutasításnak lényegében három alapvető okát jelöli meg. Elsőként, éppen a „demokráciára" hivatkozva kijelenti, hogy nem ért egyet az oktatás kötelező jellegű bevezetésével. Véleménye szerint a törvény „tiszteletben látszik tartani a családok szabadságát a gyermek oktatását illetően", de ez csak látszat. Csak abban a kérdésben dönthet a szülő, hogy a gyereket milyen iskolába adja, holott a szülőnek szabadságában áll annak eldöntése is, hogy a gyereket taníttassa-e egyáltalán. A kötelező oktatás bevezetésével a szülőknek ezt az elemi jogát érte a legnagyobb sérelem. Az a tény pedig, hogy a kötelező jellegen belül az iskola választható, a szülők jelentős részét — mindenekelőtt a nevelésre legjobban rászorult nincstelen tömegeket — arra fogja késztetni, hogy gyerme8* 115