Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

péredannyj, -an, -ná, -no perezítyj, -t, -tá, -to pérenjatyj, -t, -tá, -to pólityj, -t, -tá, -to pódannyj, -an, -ná, -no pózityj, -t, -tá, -to pónjatyj, -t, -tá, -to pódnjatyj, -t, -tá, -to prídannyj, -an, -ná, -no prinánjatyj, -t, -tá, -to prínjatyj, -t, -tá, -to próprózityj, -t, -tá, -to prólityj, -t, -tá, -to sdánnyj, -an, -ná, -no szítyj, -t, -tá, -to sózdannyj, -t, -tá, -to snjátyj, -t, -tá, -to unjátyj, -t, -tá, -to stb. Megjegyzendő, hogy dódannyj, prédannyj, póddannyj, pródannyj és upertyj hangsúlyhelyzete állandó (0: ). Ezenkívül még idetartoznak vzjátyj, tkánnyj és zvánnyj (tehát egy alakos hangsúlyváltozásuk van a rövid alakjaiban), de pózvannyj, názvannyj, sózvannwj ismét hangsúlyváltozás nélkül. 3. Három alakos hangsúly változási típus ( —> A -énnyj végű teljes alakból, tehát: -én, -ená, -enó, -eny. Ilyen melléknévi igeneve van az -it végű igék egy részének, valamint a -stí, -ztí és -c' végű igék legnagyobb részének. A leggyakrabban előfordulók: belénnyj, berezénnyj rlecénnyj vozbuzdénnyj vozrozdénnyj voebrazénnyj voprosennyj voschiscénnyj vrucénnyj pogrebénnyj podelénnyj zavedénnyj zakreplénnyj zamenénnyj izvescénnyj izmenennyj izobrazénnyj izumlénnyj lisénnyj poTscénnyj meténnyj otomscénnyj nabljudénnyj navescénnyj navedénnyj nagrazdénnyj -én, -ená, -enó (po)nesénnyj oblegcénnyj obogascénnyj obsuzdénnyj ogorcénnyj okruzénnyj osvescénnyj osvobozdénnyj oskroblénnyj otlucénnyj otnesénnyj otrazénnyj ocenénnyj perevedénnyj peremenénnyj perenesénnyj peresecénnyj pecénnyj spleténnyj pobezdénnyj podsterezénnyj pomescénnyj ponuzdénnyj porazénnyj posescénnyj pocténnyj 98