Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

chudój, chud, -dá, -do cépkij, -pok, -pká, -pko céstnyj, -sten, -stná, -stno cetkij, -tok, -tká, -tko cístyj, -st, -stá, -sto cúdnyj, -den, -dná, -dno (SU :0) cútkij, -tok, -tká, -tko Síbkij, -bok, -bká, -bko súmnyj, -men, -mná, -mno scédryj, -dr, -drá, -dro júnyj, -n, -ná, -no júrkij, -rok, -rká, -rko járkij, -rok, -rká, -rko jásnyj, -sen, -sná, -sno stb. 3. Három alakos hangsúlyváltozás típusába tartozó melléknevek boFnój, bólén, -l'ná, -Fnó velíkij, -k, -ká, -kó, -kí* -ki 3/2; SU:3) vól'nyj, -len, -Tná, -l'nó* -Tno (3/1; SU:3) vysókij, -k, -ká, -kó*/-ko ' (3/1; SU:3) glubókij, -k, -ká, -kó* -ko (3/1; SU:3) gorjácij, -c, -cá, -có dalékij, -k, -ká, -kó*/-ko (3/1; SU:3) zlój, zol, zla, zlo kakóv, -vá, -vó légkij, -gok, -gká, -gkó, -gkí*/gki (3/2; SU:3) mályj, -1, -lá, -ló*/-lo (3/1; SU:3) pólnyj, -Ion, Iná, -lnó* -lno (3/1; SU:3) rávnyj, -ven, -vná, -vnó smesnój, -són, -sná, -snó takóv, -vá, -vó témnyj, -men, -mná, -mnó tjazélyj, -1, -lá, -ló chorósij, -s, -sá, -só cérnyj, -ren, -rná, -rnó cudnój, -den* -den, -dná, -dnó sirókij, -k, -ká, -kó*/-ko (3/1; SU:3) Az eddigi besorolásokban még nem szerepelt melléknevek: óstryj, síTnyj, svézij, téplyj, chítryj, úmnyj. Ezeknek kivételes hangsúlyhelyzetei és egy részüknek még variánsai is vannak. Két alakos hangsúlyváltozást találunk svézij- és téplyj-né 1: svézij, -z, -zó, -zi (2: — ) téplyj, -pl, -plá, -pló, -ply (2: —) Élre ugró hangsúlyváltozás jellemzi a következő négy melléknevet: síl'nyj, -len lén, -l'ná, -l'no (11 éu: ~ ) (SU: -lén, -Tná, -Tno, -Tny; (ée2: * >), élre ugróval elválasztott két alakos) óstryj, ostr ostér, -strá, -stro (1/1 éu: > ) úmnyj, -mén, -mná, -mno/-mnó chítryj, -tér, -trá, -tro (léu: ). A többi kivételes hangsúlyváltozási típus (elválasztott két alakos, élre ugróval elválasztott két alakos) már mint variáns szerepelt az eddigi hangsúlyváltozásoknál (jelzésük: e2, ée2).