Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

tae. -y, délo tae. -d, az egyikibein élre ható, a másikban végre ható változás van, de egyaránt csak félszakaszos változásnak neveztük.) így tehát itt csak kétféle hangsúlyváltozást különböztetünk meg: 1. egy alakos hangsúlyváltozást, 2. három alakos hangsúlyváltozást (az állandó hangsúlytípus ugyanis nem változás, csak hangsúly helyzet). Most a következő feladatunk az, hogyan szemléltessük rajzban is ezeket a változásokat. A főnévi hangsúlyváltozásokat, mivel függőlegesen látott alaksorhoz szokott hozzá szemünk a főnevek ragozása során, függőlegesen szemléltettük a hangsúlyeltolódásoknak megfelelően ('—j, stb.). Itt a melléknévi rövid alakoknál azonban nem a ragozási táblázatokban függőlegesen írt és elképzelt esetek sorával van dolgunk, hanem a négy szokásos melléknévi alakkal (alaksorral), amelyek a szótárakban (sőt még a ragozási táblázatokban is) vízszintesen egymás után (H, N, S, T) következnek balról jobbra. így idegződnek be a tanulók vizuális elképzelésébe. Tehát a szemléltetésnél ez az irány lesz; a természetes. A szemléltetés könnyen megoldható a következőképpen: itt van pl. a dóbryj:dobr:dobrá, dóbro, dóbry hangsúlyváltozási típus. Jelöljük legelőször az első fokú hangsúlyhelyzetet (megamaradást vagy változást), amely a Hr hangsúlyát jellemzi a Ht-kal szemben. Itt ez a helyzet változatlan. Jelölésére legegyszerűbben egy vízszintes vonalkát használhatunk (—), amely nyugalmat, változatlanságot érzékeltet az összehasonlítottál szemben. Tehát a dóbryj:dobr viszony jelölése: (—•). Ezzel szemben a változás mozgásirányát, amely — mint láttuk •—• lehet élre ható vagy végre ható, egy nyíl jobbra és balra mutató hegyével jelölhetjük. így élre ható: (<""), végre ható: (-*). Ennek megfelelően a másodfokú hangsúlyhelyzetet (Hr: Nr, Sr, Tr) a dobr:dobrá, dóbro, dóbry esetébein így jelölhetjük: (-> —* —), Itt a zárójelben az első jobbra mutató nyíl azt jelzi, hogy a Nr hangsúlya eltolódott a szó végre (jobbra), a második és harmadik ismét vízszintes vonalka pedig arra figyelmeztet, hogy a Sr és Tr hangsúlyhelyzetében nincs eltérés az első zárójelben feltüntetett Hr hangsúlyképétől, az újra helyreállt. A dóbryj:dobr:dobrá, dóbro, dóbry hangsúlyállapot teljes szemléltetése: ( — ) (-» ). Összefoglalva tehát az első fokú hangsúlyhelyzet szemléltetése: 1. Megmaradó hangsúlyhelyzet (M): ( — ) 2. Élre ható hangsúlyváltozás (É): ( ) 3. Végre ható hangsúlyváltozás (V): () Ha ez utóbbi változás csak egy szótagnyi, mint koróten'kij:korötének esetében, akkor — ha pontosabbak akarunk lenni — így jelölhetjük: 1) Viszont a másodfokú hangsúlyhelyzetnél a következő típusokat kaptuk: 1. Állandó hangsúlyhelyzet (0): ( ) 2. Egy alakos hangsúlyváltozás (1): (-» — — ) 3. Három alakos hangsúlyváltozás (3): (->—>->) 84