Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

2. Atlétika (futás, ugrás, dobás). 3. Kiegészítő gyakorlatok (felállás, alakzatváltoztatás, nyak- és fej-, láb-, kar- és váll-, törzsfeszítő-, függési, egyensúly-, hát-, has-, oldal-, lélekzési gyakorlat). 4. Sportszerű gyakorlat (úszás, korcsolyázás, szánkázás, sielés). Játékdélután anyaga (heti 2 óra) 1. Ősszel: játék, atlétika. 2. Télen: hólabdázás, korcsolyázás, szánkázás, sielés. 3. Tavasszal: játék, atlétika, úszás, nap- és légfürdő. A tanterv új szerkezete és tartalma nagy lépés előre. Osztályok, azokon belül testgyakorlati ágak szerint csoportosít. Tartalma: feladatmegoldó, képességfejlesztő, konkrét, áttekinthető, teljesíthető — amit gyermeklélektani szempontok érvényesítésével állítottak össze. Jogos volt a reformbizottságnak az OTT tantervi munkálataira vonatkozó reflexiója: ,,A tanácskozások mindenkor meddők maradtak. A tantervek [71; 72; 73; 74] pedig az Országos Testnevelési Tanács irattárában feküsznek és reméljük, ott is maradnak, mint a letűnt tornakorszak testnevelési ideológiájának jellemző emlékei" [75]. Sajnos nem így történt, a jóslat nem vált valóra. 1921-ben már olvassuk: ,,Űj célokat nem kell kitűznünk, a célok eléréséhez sem kell újabb eszközökről gondoskodnunk. Megerősít ebben, ha átlapozom a múltak, a még háború előtti törekvések jól átgondoltan lefektetett javaslatát" [76]. 1927-ben azután a Klébelsberg-féle tantervek a világháború előtt kigondolt elgondolások szerint készültek . . . A felszabadulás után az első általános iskolai testnevelési tanítási anyag tantervszerű feldolgozása az Országos Sport Hivatal kiadásában jelent meg [77]. A levelezőképzés első programját a Pedagógus Szakszervezet adta ki [78]. Az iskolai testnevelésből a levente testnevelés gyökértelen hag3*ományait ki kellett irtani és ezért a tantervi útmutatóban is [97] az 1919es reformeszmék koncepciójának továbbfejlesztésére tettem kísérletet. Ehhez készült: A testnevelés elméleti alapismeretei [80] címmel a Pedagógiai Főiskolák tankönyve 1949-ben. Az érvényben levő általános iskolai [81] és gimnáziumi [82] testnevelési tanterveink testgyakorlati ágak szerint csoportosítják az anyagot. Pl. a gimnáziumi tantervben: 1. torna, 2. atlétika, 3. sportjátékok (kosár-, kézi-, röplabda, labdarúgás), 4. téli sportok, 5. előkészítő gyakorlatok. — Itt már a gimnasztika (előkészítő gyakorlatok néven) jó messze került a tornától. „ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATOK a tanulók alapvető testi képességeinek fejlesztésére" Ezzel a tipográfiával kiemelt fejezetcím mementóként mindegyik osztálynál ismétlődik, ami után a tanterv a képességfejlesztő gimnasztika anyagát közli. Az érvényben levő tanterveink az iskolai testnevelés évszázados megoldatlan problémáján is részben átsegít. Sokezer tornaterem nélküli iskolában ui. ősztől tavaszig közel évszázadon keresztül testnevelési kényszerszünet volt. Napjainkban, ha az időjárás lehetővé teszi, szabadban, sport5* 67