Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Testnevelőképzés A Nemzeti Tornaegylet 1868—1869-ben saját hatáskörében, később állami megbízás alapján saját kezelésében, de évi 5000 forint segély fejében képezte a testnevelőket. Az élvezett koncesszió alapján ennek a magániskolának mindenkori igazgatója az NTE művezetője (edzője) volt. Fél évszázadon át az előadó tanárok is csak NTE tagok lehettek. Kezdetben a hathónapos tanfolyamon heti 6, később 9, 1912-ben heti 15 órában történt a tanárképzés. Az 1886-tól a polgári iskolai tanárképzők kiegészítő szakon testnevelési tanárképzéssel is foglalkoztak — 1944-ben még mindig három évig, de csak heti 2 órában. A világháború alatt a Szentkirályi-utcai tornacsarnokban a férfiak képzése szünetelt. Ebben az időben a testnevelési főiskola felállítására az OTT is javaslatot készített [30], Ezek a javaslatok a tanárképzés megoldásra váró feladatait — elsősorban magánintézet jellegének megszüntetését és államosításával korszerűsítését — sürgették. A szakmai panaszkodás társadalmi igény lett. A vesztésre álló háború okait elfogadható indokkal kellett magyarázni. Ilyen összefüggésben — a testnevelési tanárképzés korszerűsítésének szükségessége is egyik érv volt — de az is maradt. 1919. január 8-án, 28 férfi hallgatóval, a régi keretek között, de heti 23 órában, az NTE a tanárképzést beindította [31], A tanfolyam igazgatója Bernáth János, az NTE művezetője, a tárgyak felosztása: Bernáth János (elmélet, módszertan, gyakorlati tanítás és gyakorlat); Horváth Sándor (vívás); Dr. Ottó József (történelem); Dr. Perényi József (bonctan); Simon Miklós (vezénylés). A hallgatók a képzés szakmai részével nem voltak megelégedve és „erőteljes mozgalmat indítottak a német tornarendszer ellen" [32]. Március 20-án — a proletárdiktatúra kikiáltásának előestéjén — az NTE előcsarnokában, a férfi hallgatók összegyűlnek és képzésük érdekében reformokat követelnek. A résztvevők nagyobbik fele hadviselt, közülük több kiváló sportoló. A régi torna hagyományait újjáélesztő oktatást avultnak tartják. Ahelyett sportágak oktatását, az előadók leváltását, új tanári kar kinevezését követelik. Sztrájkba fognak és úgy döntenek, hogy követelésük teljesítéséig az előadásokat nem látogatják. A Sporthírlap híradása szerint a „tornaapostolok" kísérletet tesznek a reformtörekvések megakadályozására [33]. 1919. május 6-án Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos a Nemzeti Tornaegylet magánképzőjét államosította. Az áll. Tornatanítóképző Intézet igazgatója Dr. Gerentsér László főv. testnevelési igazgató lett. Előadó tanárok: [34] Dr. Péterffy Tibor (orvosi ismeretek); Dr. Nagy László (gyermektanulmány); Dr. Dienes Valéria (mozdulatelmélet); 56