Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

A MŰGYANTÁK SZEREPE A BIOLÓGIAI PREPARÁLÁSTECHNIKÁBAN VÁGÁS ENDRE Közlésre érkezett: 1968. nov. 1. A műgyantáknak a biológiai preparálástechnikában betöltött szerepét legutóbb 1961-ben, a Z. med. Labortechnik (19) hasábjain értékeltük. Közleményünkben vázoltuk a saját technikai eljárásainkat is, valamint azt, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek közül melyeket és miként használunk fel. Jelenleg az 1961. óta bevezetett eljárásokat, felhasználási lehetőségeiket; a régebbi és az újabb módszerekkel időközben szerzett tapasztalatainkat foglaljuk össze. A műgyanták preparálástechnikai felhasználásán — nálunk a köztudatban — általában a műgyantás (makroszkópos) beágyazást — az ún. blokkbeágyazást — értik. A műgyanták más irányú felhasználási lehetőségei lényegesen kevésbé ismertek és alkalmazottak. A műgyantás blokkbeágyazás elsődleges célja a folyadékos készítmények törékeny és súlyos üveganyagának kiküszöbölése, valamint a rögzítő folyadékoknak szilárd anyaggal való helyettesítése volt. Ezt a célt — különösen a polyeszter műgyantákkal elég jól megközelíthetjük; jól szemléltethető és könnyen kezelhető preparátumokat készíthetünk. A beágyazó eljárásaink azonban még ma sem olyan fejlettek, hogy a folyadékos készítményeket minden tekintetben pótolhatnák. Köztudomású ugyanis az, hogy a műgyanta hasábokba zárt objektum — a rétegelten készülő öntvények, eltérően fénytörő érintkezési felületei következtében — csak két oldaluk felől szemlélhetők zavartalanul. A preparátumok mérete redukált, viszonylag gyakran torzul el munka közben (alakjában, méretében, színében) a készítmény, és végül nincs mód az utólagos próbakimetszésekre. A műgyantás beágyazásnak tehát nem lehet célja a folyadékos készítmények kiszorítása. Az üveganyag és a folyadék puszta pótlásával nem is elégedhetünk meg, ennél a műgyantatechnika jóval többre képes. Napjainkban a blokkbeágyazást általában csupán abban az esetben tartjuk szükségesnek, ha a beágyazott készítmény többet nyújt konzerválástechnikailag, vagy szemléltetőképességében, mint a hagyományos folyadékos, vagy szárazkészítmények (3). Az egyszerű blokkbeágyazás általában csak ott indokolt, ahol a készítmény konzisztenciájánál, méreténél fogva másként tökéletesebben nem konzerválható; valamint ha a szín425