Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Légnedvesség, csapadékhullás A légnyomást a II. fél év alatt nem észlelte Eger meteorológiai állomá­sa, ezért ebből a szempontból az időjárást nem elemeztük. A levegő relatív páratartalma 60—85 százalék között ingadozott havi átlagokban. Az alacsonyabb értékek a nyári hónapokat jellemezték. Leg­alacsonyabb volt május 7-én, 22 százalék. Frontbetörés volt nyugatról 6-os erősségű széllel e napon. A hőmérséklet 7 óra alatt 13 °C-ot emelkedett. Ezzel szemben július 21—22-én a reggeli órákban 90 százalék körüli relatív páratartalmat mértek. Ezen észlelést csapadékhullás követte. Fülledt na­pok voltak ezek, a légzési zavarokban szenvedők megérezték. A téli hóna­pokban a havi átlag a 80 százalékot is meghaladta. A csapadék évi összege 751 mm, a törzsérték (605 mm) 124 százaléka. Hasonlóan 1965-höz ez az év is a nedvesebbek közé tartozik. Nem volt sze­rencsés a csapadék évi eloszlása, mert május és június helyett július és augusztus volt rendkívül csapadékos, amikor az átlag kétszerese esett, ez sem az üdülőknek, sem a mezőgazdasági munkák elvégzésének nem kedve­zett. Szeptember volt az év legszárazabb hónapja, mint általában (3. ábra). A napsütés és felhőzet évi eloszlása és mennyisége sem közömbös az üdülőhelyeken. E tekintetben Egert a Kékestető és Miskolc időjárásával ál­lítottuk párhuzamba a múlt évi eljáráshoz hasonlóan. Az évi napfény tarta­lom sehol sem érte el a 2000 órát, szemben az alföldi és a dél-dunántúli ál­lomásokkal, ahol azt meg is haladta. Ebben a vonatkozásban az északi hegy­vidékhez volt hasonló időjárásunk. Ez abból is következik, hogy az év fo­lyamán több volt a csapadék, ami felhősödéssel, kevesebb napos idővel járt. Most is megállapíthatjuk, hogy a Kékestető a téli hónapok alatt több nap­fényt kap, a téli üdültetésre alkalmasabb, mint Eger. Széljárás A széljárás irányát és gyakoriságát évi összegezésben a következő táb­lázat mutatja: Égtáj: N S E W SW NW SE NE %: 2,3 17,3 8,5 33,0 17,4 4,5 11,0 6,0 Az előző évihez hasonlóan 1966-ban is a nyugati s délnyugati irányú szelek domináltak. E kettő együttese 50 százalékon felüli. Az észlelések 75 százalékában 1—2 erősségű légáramlást észleltek csupán. Ez azt jelenti, hogy Eger a csendesebb széljárású területek közé tartozik. Medencénket szélvédettnek tekinthetjük, domborzatilag inkább délről nyitott. A szelek erejét más irányból a környező hegyek és dombok megtörik. 6—7-es erős­ségű szelet az év alatt csupán 12 esetben jegyeztek föl. Ezek főleg a nyár eleji frontbetörések idején mutatkoztak. A nyár vége s az ősz eleje arány­lag csendes. 280

Next

/
Thumbnails
Contents