Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

EGER IDŐJÁRÁSA 1966-BAN Dr. ZÉTÉNYI ENDRE Közlésre érkezett: 1968. okt. 31. Az időjárás előrejelzése sok intézményt foglalkoztat világszerte. Új abban a nagyhatalmak a mesterséges holdak egy csoportját is beállították a cél érdekében. Különösen az óceánok felett áramló ciklonok útjának felderítésével nyújtanak értékes adatokat. Ezek segítségével mind nagyobb valószínűséggel jelezhetik előre a várható időjárást, s mind több értéket menthetnek meg a pusztulástól. Az időjárás a leggyakrabban emlegetett közérdekű téma. A hírközlő szervek minden alkalommal továbbítják a prognózist. Ha attól eltér a bekövetkezett időjárási esemény, a közvélemény azonnal lesújt kritikájával. A prognosztikai központ védelmében itt nem térhetünk ki, nem is vagyunk illetékesek. De annyit megemlíthetünk, hogy minden kis földrajzi tájegységre részletekbemenő, biztos prognózis soha sehol sem nyújtható. De az időjárást kutató módszerek és műszerek tökéletesedésével a jövőben mind biztosabb előrejelzést várhatunk. Amidőn Eger 1966. évi időjárását elemezzük, arra is feleletet kívánunk kapni, hogy 1. a hirtelen beálló időjárási változások előrejelzése milyen mértékben érvényesül környezetünkben, 2. hogy az Alföldre vagy az Északi-Középhegységre vonatkozó előrejelzések érvényesülnek-e jobban? A hőmérséklet járása az év folyamán A hőmérséklet járást először a havi középhőmérsékletek értékével jellemezhetjük, s az 1. ábrán tanulmányozhatjuk. A január tartós hidege szigorú téli időt eredményezett, az állandó hótakaró a télies jelleget még jobban fokozta. Februárban hirtelen megváltozott az időjárás. Teljesen kitavaszodott. A hőmérsékleti átlag a márciusinak felelt meg. Ez a felmelegedési tendencia márciusban nem folytatódott, a hőmérséklet visszaesést mutatott. Április egészen kellemes, tavaszias időjárást eredményezett, amit négy nyári nap is igazol. Ettől kezdve a hőmérséklet menete júliusig egyenletes emelkedést, majd utána szabályos esést mutat. Májustól októberig bezárólag e „nyári fél év" szépen elkülönül, fagy nem fordult elő. Az enyhe október után télies hatást váltott ki a nedves, hűvös november. A december középhőmérséklete az átlagnak megfelelő volt. A hőmérséklet járás tehát igazolta a „nyugodt Nap évét". (Ebben 18* 275