Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Abban is teljesen igaza van, amit tanulmányának első lapján ír: „Kétségtelen, hogy Az ember tragédiáját, ezt a legvilágirodalmibb remekünket [Az én kiemelésem. P. E.] Arany mentette meg, elsősorban azzal, hogy felfedezte, nagy lelkesedéssel és hatalmas tekintélyével melléje állt, megadta a mű helyes értékelésének mindmáig ható fő szempontjait, — de nem utolsósorban szükséges javításaival is." Arany János nyelvművészete, gondos javításai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Tragédiát „legvilágirodalmibb remekünknek" mondhatjuk. JEGYZETEK [1] Az idézeteket mindenütt a megjelölt források helyesírásával közöljük. Ezt a szóalakot Madách hosszú í-vel írta; a hosszú ú ékezete valószínűleg Aranytól származik. Sajnos, Arany János összes műveinek XIII. kötete a 292. lapon ékezethibákkal közli a szó madáchi és Arany János-i alakját. E kritikai kiadásnak „Arany János megjegyzései Madách Imre: »Az ember tragédiája« c. műve kéziratára" (III, 284—291) és „Arany János javításai és nyomdai utasításai Madách Imre: »Az ember tragédiája« c. műve kéziratában" (III, 292—337) című részében igen sok a pontatlanság. [2] „Az ember tragédiájáénak sorjelölései a Tolnai-féle kritikai kiadás (ld. az irodalomjegyzékben) szerint! [3] A Tragédia közismert, „végleges" szövegét e tanulmány mindenütt a Tolnai-féle kritikai kiadás helyesírásával s az ottani írásjelekkel közli. [4] Az -e kérdőszócskát Arany a ritmus kedvéért változtatta -é-re. Persze, az sem lehetetlen, hogy a betű utólag föltett ékezete Madách kezétől származik: a tinta színe ezt nem zárja ki. Megjegyzendő még, hogy az eredeti sáncot szóalak n betűje nem a szokott formában jelentkezik, de az á ékezetének törlése és az n javítása valószínűsíti, hogy az eredeti szövegben sáncot a helyes olvasat, nem sarcot: ez utóbbit Arany alakította a szóból. [5] Arany javításaiinak nagy szerepük volt abban, hogy Az ember tragédiájának igen sok mondata annyira közismertté vált, sőt szállóigévé lett. [6] Arany javításaihoz képest Szontágh Pál és Szász Károly javításai — főleg a Szontághéi — kisebb jelentőségűek. Szász Károly a Tragédiának nem a kéziratán, hanem a kinyomtatott első kiadás szövegén végzett — Madách kérésére — javításokat. Szontágh, Madách jó barátja, Aranynál is előbb ismerte meg a mű kéziratát, de ő inkább csak élőszóban, tanácsaival „javított" rajta. Tolnai Vilmos írja ezzel kapcsolatban (a kritikai kiadás előszavában): „A kéziratot a költő először Szontágh Pálnak mutatta meg, akinek sok apró kifogása lehetett. Madách a hibáztatott részeket úgy javította, hogy vagy késsel ki vakarta, s rá vagy föléje írta az új szöveget (az ilyen helyeken az első fogalmazást nem vagy csak nagyon ritkán lehet megállapítani); vagy más, vastagabb tollal és más színű tintával ráírta az előbbi szövegre az újabbat (itt is legtöbbször nehéz kiolvasni a régit az új alól); vagy vastag vonással áthúzta a hibáztatott szavakat, s föléje írta az újakat (ilyenkor kevés kivétellel megkülönböztethető az eredeti szövegezés)." IRODALOM Az ember tragédiája. Madách Imre kézirata Arany János javításaival. 1860. 150 lap. A M. Tud. Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Arany János megjegyzései „Az ember tragédiája" kéziratának első hét színéhez. Kézirat, 1861. 6 lap. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Madách Imre. Kiadta a Kisfaludy Társaság. MDCCCLXI. (Első kiadás, Arany János rendezte sajtó alá.) 270