Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

csatlakoztak a párthoz. A gyűlésen Nagy Györggyel folytatott beszélgetés hatására kezdik meg a párt szervezését Egerben Zalár Józseffel és Csé­pány Lászlóval együtt [29]. Ennek előkészítésére 1913. február 8-án egy asztaltársaság jön létre, amelyről a Magyar Köztársaság híreiben beszámol. „Az alakulás munká­jában oroszlán részt vesz Kolacskovszky Lajos polgártársunk, aki pártunk budapesti szervezetének megalakulásán is jelen volt, s ki a Magyar Köz­társaságban írt nagytudású, művészi tollra valló cikkeivel bizonyságát ad­ta annak, hogy az ifjú Magyarországnak egyik szellemileg legfelfegyver­zettebb harcosa, kire vezető szerep vár a Magyar Köztársasági mozgalmak­ban "... [30] A párt egri szervezete még ugyanebben a hónapban megalakult. El­nöke: Dr. Csépány László lett, titkára Kolacskovszky Lajos, aki egyben a párt legaktívabb propagandistája, kinek hatására a Jogakadémia Ifjúsági Köre is előfizetett a párt lapjára, a Magyar Köztársaságra [31]. A Köztársasági Párt egri szervezete csak rövid ideig működött. 1913. július 29-én a király által szentesített XXXIV. tc. alapján a párt működé­sét beszüntették. Ennek hatására az egri szervezet is feloszlott. Érthető, hogy rövid működése alatt nagyobb jelentőségű szervezési munkát nem végzett, mégis érdeme, hogy ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az egri értel­miség is bekapcsolódjék a haladó politikai jellegű országos mozgalomba. Kolacskovszky Lajos a haladó mozgalmakkal való kapcsolata útján jutott el a munkásmozgalomig már joghallgató korában. Mint a haladó jogász ifjúság elnöke 1913-ban érintkezésbe lépett a helyi szociáldemok­ratákkal [32]. Egerben ebben az időben a munkásmozgalom már jelentősen fejlődött annak ellenére, hogy az egri érsekség nyomasztó súlyával nagyban gátol­ta a haladó mozgalmak kibontakozását. 1913-ban az egri munkásmozgalomban újabb fellendülés figyelhető meg. Ez összefüggésben volt azzal, hogy a budapesti szociáldemokrata pártvezetőség 1913. tavaszára általános politikai sztrájkot hirdetett, az ál­talános választójog kivívása érdekében. Ehhez csatlakozott az egri szociál­demokrata szervezet is és a politikai sztrájk előkészítésére nagy agitá­ciót fejtett ki a munkásság körében. A sztrájk iránti lelkesedés olyan nagy volt, hogy a szervezett munkásokon kívül bejelentették csatlakozásukat a lemezgyári, a malomipari és a dohánygyári munkások is [33], Létrejött a szociáldemokrata párt helyi vezetősége által a sztrájkolni kész munkások segélyezési bizottsága. A bizottságba beválasztották Ko­lacskovszky Lajost is, mint a jogász ifjúság elnökét. Ő 1913. március 2-án a jogakadémián egy körözvény! bocsájtott ki, amelyet negyvenöt hallgató írt alá. A körözvényben a joghallgatók szimpátiájukat fejezték ki az álta­lános választójogért harcoló egri munkásság iránt. Kifejezték azt, hogy: „Készek anyagilag és erkölcsileg támogatni a nemzeti haladásért küzdő munkásságot" [34]. Kolacskovszky Lajos politikai érettségét tükrözi az Egri Kaszinó nagytermében 1913. március 15-én, az egri jogászok ifjúsági bankettjén elhangzott beszéde, melyben a kövekezőket mondta: „Ezelőtt hatvanöt esztendővel a kikelet jelei éppúgy megsokasodtak valamint napjainkban. 26

Next

/
Thumbnails
Contents