Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

XI. sz. az -u végződés megjelenése a Gsg-ban: linu XII. sz. az -u végződés behatolása a Lsg-ba, az -ovu, -evu használata a G pl-ban. XIII. sz. -y végződés a Npl-ban. XIII—XIV. sz. az -amu, -ami, -achu elterjedése a D., Instr., L pl-ban. XV—XVI. sz. az -a Npl kialakulása és elterjedése. Bogorodickij hangsúlyozza, hogy az analógiás változások pszichológiai eredetűek. Az asszociációk és asszociációs rendszerek azon tulajdonságán alapulnak, hogy képesek egymást felidézni. Ez lehet helyes és téves. Ilyen téves felidézés eredménye a Gpl. kárUj formája, amely a Gpl spórof mintájára jött létre és több hasonlósági és érintkezesi asszociáció eredménye. Ezek a következők : a) A hasonló mondattani funkció. b) A hangsúlyviszonyok azonossága. c) Néhány esetforma hasonlósága (Npl., Api. stb.) Általában elmondható, hogy A és B deklinációs ill. konjugációs rendszer x és y eleme között hasonlóság áll fenn, akkor az A és B rendszer más eleme is hasonlóan fejlődhet. Minél több a hasonlósági pont, annál valószínűbb, hogy a két rendszer egyike átvegye a másik valamely elemét. Az analógiás változások nem függetlenek a fonetikai tendenciák hatásától. A mai orosz nyelvjárási pek'ot forma nem jöhetett volna létre, ha azt elő nem készíti a ky, gy, chy > k'i, g'i, ch'i hangfejlődési tendencia megvalósulása. A fonetikai faktorok a morfémák két vagy több fonetikai variánsra való szétágazását idézik elő a morféma eredeti jelentésének megváltozása nélkül. A peJc-tőnek az óoroszban a következő variánsai lehettek: pek-u, pec-esi, pic-i. A fonetikai úton létrejött morfémaváltozások lehetőséget adnak új jelentésárnyalatok kifejezésére. Az analógia ezzel szemben ellenáll a morfológiai elemek változatokra való bomlásának és megakadályozza a felesleges változatok keletkezését. A felesleges változatok ugyanis az emlékezet felesleges megterhelését idézik elő, és csökkentik hatékonyságát. Ami a morfémaváltozatok tartósságát illeti, ezt 3 tényező határozza meg: 1. A morféma előfordulásának gyakorisága. 2. A morféma testessége. 3. A meglevő fonetikai tendenciák. Bogorodickij óv az analógia elvének merev alkalmazásától és hangsúlyozza, hogy az analógia nem mindenütt és mindig egyforma. Valóban, a nyelvtörténeti megfigyelések jól alátámasztják Bogorodickij megállapítását az analógiás változatok eltérő jellegéről. Ezt illusztrálva megemlítjük, hogy még egy nyelv és nyelvjárásai között is lehetnek eltérések e tekintetben. Ismeretes, hogy a mai orosz irodalmi nyelvben és egyes nyelvjárásokban a lágy tövű nőnemű főnevek Gsg-sza -i (zemli), amely a kemény változat (zeny) hatására keletkezett az óorosz zemlé helyett. Ezzel szemben vannak és voltak olyan dialektusok, ahol a lágy variáns hatott a keményre. Ennek következtében zené, zene Gsg. keletkezett. E jelenség 238