Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

1. „Az egyén kiejtése egyforma, más szóval egy és ugyanazon hangokat az egyén egy- és ugyanazon körülmények között egyformán ejt, függetlenül morfológiai kategóriától." (OK 37. 1.) Ez a gyermekkorban megszerzett megszokáson alapul. 2. A hangrendszer változékonysága, „amely nem az egyes individuumok beszédét érinti, hanem a nyelvet történeti fejlődésében." (Lekcii 120. 1.) Az utóbbi a nemzedék-váltakozással magyarázható. A két ellentmondásnak látszó sajátság dialektikus összefüggésben van. Ami a hangváltozások okát és jellegét illeti, két okot említ meg: a) fiziológiait b) akusztikait. A fiziológiai változás a beszédapparátusban bekövetkezett folyamatok eredményeként jön létre. Ilyen például a hangsúlytalan első helyzetben levő o > a változás a mérsékelten ázó orosz dialektusokban és az irodalmi nyelvben: pl. gadá, nogá (OK 39. 1.) Az akusztikai változás oka a hallórendszerben keresendő. Ilyen például a nyelvjárási Mikita variáns az irodalmi nyelvből ismert Nikita-val szemben. A két változás különbsége a következőkben jut kifejezésre: A fiziológiai változás általános jellegű, fokozatosan végbemenő, rendszerint szóképzés szempontjából nem elszigetelt szavakban megnyilvánuló folyamat. Az akusztikai változás sporadikus, egyidejű és csak elszigetelt szavakban megy végbe. (OK 40. 1.) Van olyan eset, amikor a változás nem történik meg, mert egy, a változásnak kitett hang valamilyen szemaszilológiai különbség hordozója. (Leckii, 121. 1.) Bogorodickij a hangrendszer vizsgálatát illetően két tudományt különböztet meg: beszédfiziológiát és fonetikát. A beszédííziológia a beszédhangok képzését vizsgálja, függetlenül attól, hogy milyen morfológiai kategóriában fordulnak elő. A fonetika azokat a morfológiai kategóriákat tanulmányozza, amelyekben valamely hang vagy hangjelenség előfordul. Mindkét tudományág vizsgálhatja a hangokat statikus és dinamikus oldalról. Ennek megfelelően viszonyukat a következő táblázatban ábrázolja szerzőnk: A két tudományterület megkülönböztetése hangok képzésén és funkcióján nyugszik, és Baudouin de Courtenay hatására utal, aki szintén megkülönböztette a hangok fiziológiáját a fonetikától, amely a beszédhangok funkcióját vizsgálja[5]. Ezzel kapcsolatban egy különbségre is szeretnénk felhívni a figyelmet. Baudouin de Courtenay dolgozta ki elsőnek a fonéma-elméletét, amelyet így határozott meg: „A fonéma egységes, nyelvi tekintetben osztA. Hangfiziológia j 1. A beszéd hangrendszere | 2. A hangok változásai B. Fonetika j 1. A hangok grammatikai változása | 2. A hangváltozások történeti mozgása 233