Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Bálás halo m,-ra B a 1 á z s - h a 1 om (Ha., sz., 47). 1859: „Bálás halom" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Bálás halom" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Bálás halom" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: ..A Balázs halomnál" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/2: „Bálás halom". PESTY: „Balázs halom." Szántó a Balás-fertőü melletti dombos kiemelkedésen. A Balázs családnév, a halom 'kisebb kiemelkedés, kerek domborulat' jelentésű. A nevet kevesen használják. Balázshalmi-tó (Tm., termi., 43). 1859: „Bálás halmi tó" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1865: „Bálás tó" (EÁL. Űrb. tag. 3); T/l: „Bálás tó." A Balás-halom mellett kiszáradt tómeder. Terméketlen. Fű, nád terem benne. Balázshalmi 1. Balás-halom. A nevet nem használják, csak a történeti anyagban fordul elő. B a 1 á s - t a n y a,-ra Balázs-tanva (Ta. 188). Egy lakóház, s néhány gazdasági épület. Tanya 'falutól különálló település'. Balázs családnév. Volt tulajdonosának a neve. Jelenleg a termelőszövetkezet tulajdona. Ma is ezt a nevet használják. B á n ó u - s z ő ü 11 ő u,-be Bánó-szőlő (Ds., sző., 69). Kat. térk.: Szőlő dűlő. Urasági szőlő volt. 1945-ben kiosztották. Bánó nevű tulajdonosáról nevezték el. Bánóu csn„szőüllőü 'szőlővel beültetett terület' jelentésű. 1945 előtt igen gyakori név volt, ma már alig fordul elő. „Bánóujé vóut az a szőüllőü, sok jóu bor termét benne." Bánó Ii- tan y a,-ra Bánó-tanya (Ta., 60). Urasági kastélyból, cselédházakból és gazdasági épületekből álló település. Ma állami gazdaság tulajdona. Bánóu családnév, a volt tulajdonos neve, tanya 1. Balás-tanya. Általánosan ismert, ma is gyakran használt név. Más név helyette 1945 után sem keletkezett. B u b o r i - f ő ü d,-be Boborv-föld (Ds . sz.. 19). A falutól ÉK-re 4 km-re. Urasági föld volt, 1945-ben osztották ki a falu lakóinak. Most termelőszövetkezeti tulajdon. Nevét a volt tulajdonosáról kapta. Bubori csn., főüd 'a megnevezett tulajdonában levő földdarabot' jelenti. Domaháza egyik része. A Bubori-főüd helyett ma egyre gyakrabban a Domaháza nevet használják. Bubori-tany a,-ra Boborv-tanya (Ta. 22). A Bubori-főüd középpontjában épült kastély, cselédházak, gazdasági épületek. A volt tulajdonosáról nevezték el. Bubori csn., tanya 1. Balás-tanya. Ma a termelőszövetkezet egyik állattenyésztő telepe. A név általánosan ismert, de egyre kevésbé hasznait. Helyette a Domaháza elnevezés kezd terjedni. Bornyúszige t,-re Borjúsziget (S., sz., 156). 1863: „Borjú sziget" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „borjú Sziget" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Borjú sziget"; PESTY: „Magas fekvésű még a Tó és a Kissziget szomszédságában a Bornyúsziget." A Bornyúsziget-tóy, és a Papere között kiemelkedő, magasabb fekvésű sík terület, mely árvíz idején is száraz maradt. Ma már a körülvevő területek is szántók, de a régi térképeken megfigyelhető, hogy a Bornyúsziget-tóy. 221