Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

fiatal gimnazista és tanítóképzős korában verseket írt. Pásztortűz c. idillje vei első díjat nyert az iskola önképzőkörében. Apja egyszerű néptanítóként kezdte pályafutását Heréden, innen Ecsédre került, ahol 1890. február 1-én megnősült. Családjával együtt járta az ország falvait; Pincehely (Tolna m.), Sashalom és Jászárokszállás (Heves m.) tanítói pályája további állomásai. Jászárokszálláson született fiuk Lajos 1891. január 2-án [3]. A család 1891-ben Egerbe költözött, így Kolacskovszky Lajost Jászárokszálláshoz csak a születés ténye köti. Gyermekéveit is már városunkban töltötte. Két tesvére született még, de ezek korán elhaltak, így egyedül nőtt fel, a család egyetlen fiú gyermekeként. (A két testvér kislány volt, Gabriella és Irma [4].) A család ideköltözésekor Egerben, az országos fejlődéstől eltérően a kapitalista gazdaság fellendülése alig érezhető. A szomszédos városok, Miskolc, Debrecen, Kassa nagyiparának fejlődése következtében a megyei és egri kisipar igen nehéz helyzetbe került. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1890-ben még kilencszáz önálló iparos dolgozott, ez a szám 1891-ben nyolcszázra, 1892-ben hétszázhuszonhétre apadt [5]. A társadalmi haladásért vívott harcot itt nagymértékben befolyásolta és fékezte az egri érsekség reakciós tevékenysége. 1890. május 1-én ünnepelt ugyan az egri munkásság „háromszáz főre rúgó csapat — köztük nők is" — részt vettek a tüntetésen, de még egy ilyen ünnepléstől is megrémült a városi rendőrség és a vezetőség. A legerőszakosabb eszközökkel igyekezett távoltartani a lakosságot minden ilyen haladó jellegű megmozdulástól [6]. A város kulturális életét szintén az egyház irányította. Az elemi iskolák és a közép- és felsőfokú intézetek zöme az egyház kezében volt. A propaganda eszközök, újságok, folyóiratok nagyrészt vagy az egyház kiadásában, vagy annak irányításával jelentek meg. A város irodalmi életében nem voltak jelentősebb események, nem voltak kimagasló írói nagyságok. Gárdonyi csak 1897-ben költözött Egerbe. A haladó gondolkodásnak ekkor még csak igen kicsi a bázisa. Kolacskovszky János mint tanító a város társadalmi és kulturális életébe csakhamar bekapcsolódott. Élénk szakmai — főleg pedagógiai —, irodalmi és társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1893-ban főmunkatársa lett az Eger és Vidéke című lapnak. 1894-től 1907-ig az Egri Űjság segédszerkesztője volt. 1896-ban megalapította a Hevesvármegyei Tanügy c. szaklapot, amelyet haláláig szerkesztett [7]. Lapjával igen komoly segítséget nyújtott az oktatásnak. Elsőrendű feladatának tartotta az elemi iskolai tanítók segítését. Öraleírásokat, újításokat közölt lapjában. A növénytani oktatás segítése érdekében pl. folytatásokban közölte Türk Frigyes írását Eger és környéke flórájá-ról, képekkel illusztrálva. Az Ős-Máira regevilága c. munkájában összegyűjtötte a Mátra környékének népmondáit és folytatásokban közölte, hogy felhasználhassák azt a történelem oktatásában. Az egri levéltárban végzett kutatómunkájával adalékokat közölt az egri iskolák történetéről, életéről [8]. 19Ö0-tól kezdve a lap az ő tulajdonába került, így nemcsak szerkesztője, hanem kiadója volt. Az egri tanítók munkájában élénken részt vett, s szakkérdésekben 20