Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

tömege alakult ki. Ez a formaösszlet a középső miocénben ismét lepusztult széles tönkfelszínné. Azután kiemelkedétt, összetöredezett, és a megnövekedett erózió nyomán — különösen a jégkorszakban — merész formájú erősen tagolt magashegységgé alakult át. Az említett középhegységi, a tönkösödött és a magashegységi típusok egymásutánja minőségi változás. Az újabbkori dinamikus-dialektikus (és poligenetikus) szemlélet (Markov, Panov, Bulla stb.) az alaktani fejlődés folyamatokat valamennyi lényeges tényező szintézisének tekinti, olyan állandó és komplex mozgásfolyamatnak, amelyben a mechanikai anyagmozgás ritmusosan bekövetkező minőségi változásokban oldódik fel. Ez a szemlélet a mindenütt, mindenkor, de változó erősségben és más minőségben jelenlevő klimatikus hatásoknak is nagy jelentőséget tulajdonít. Minőségi változások időjárási, éghajlati jelenségekben Az éghajlat (és időjárás) a földfelszín fejlődésének egyik legfontosabb tényezője. Mint sok más földrajzi tényezőnek a szintézise, a minőségi változások egész sorát hordja magában. Egy-egy éghajlati elem fizikai változásában — az ún. hegeli csomópontokon — a minőségi ugrások határozottak és élesek. A levegő hőmérsékletének változása a légnedvességben okoz minőségi átalakulást [13]. Száraz, nedves, telített, telítetlen levegőről beszélünk. Ugyanez lehet az oka a víz minőségi változásának is (halmazállapotváltozás). A víz párolgásának, lecsapódásának fontos a szerepe a földfelszín életében, a víz körforgása, a csapadék területi és időbeli eloszlása nem kis szerepet játszik a felszíni erózióban, a növénytakaró elterjedésében és sok más földrajzi jelenség irányításában. Minőségileg a Nap sugárzó energiája is átalakul. Egy része már a légkörben elnyelődik és kinetikus energiává alakul át. Más része változatlanul éri el a föld felszínét, majd az eredetinél hosszabb hullámú hősugarakkal jut vissza a légkörbe. A levegőben és a vízgőzben molekuláris energiává lesz (párologtat és kitágít), majd ugyanezen anyagokhoz kötve, és mozgási energiává átalakulva a morfológiai szinteken mechanikai munkát végez. (Eső, folyóvíz, szél ereje.) A földfelszín formakincsének gazdagításában nagy részük van a minőségileg állandóan átalakuló atmoszférikus-klimatikus energiáknak. A levegőfajta is minőségi tárgyfogalom, mert tulajdonságait anyagának és energiáinak minőségi állapota határozza meg. Egymástól legjobban különböznek az óceáni és a kontinentális légtömegek, különösen hőmérsékletük, páratartalmuk és nyomásuk tekintetében. Ahol tartósan jelen vannak, óceáni, illetőleg szárazföldi éghajlat alakul ki. Ennélfogva a különböző éghajlati típusok is minőségi meghatározások. Hazánkban a levegőfajták gyakran cserélődnek, gyakran új időjárási helyzet fejlődik ki: az időjárás minőségileg változik meg. Az éghajlati rendszerek tana (Köppen, Thorntwaite Trewartha, Aliszov) tulajdonképpen az éghajlati jelenségek minőségi rendszere. Az éghajlati öveken (zónákon) és az éghajlati területeken és típusokon belül a minőségi változások gazdag sorozata zajlik le szüntelen. Ez nevezhető időjárásnak. Az időjárás az egyik minőségi 139